Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. (eredménye), amelynek a rendszerváltó években lett jelentősége. A szárazföld haderő átszervezése során tömegével kerültek a beosztásba azok a hivatásos katonák, akik a negyvenes évek végén vagy az ötvenes évek elején születtek, már nem a párt, az MSZMP küldte őket a haderőbe, mint az korábban gyakorlat volt, így elsősorban szakemberek voltak, s nem a pártdöntések kiszolgálói. Az akkor meghatározó beosztásba került parancsnoki gárda a katonai pálya miatti vonzódása miatt lépett a pályára főiskolai végzettséggel - ami 4 év volt -, magasabb beosztásokban további ismereteket megszerezve, akadémiai végzettséggel is - ami újabb 3 év tanulást jelentett - rendelkezett. Az akadémia végzettség - a hatvanas évektől - egyetemi végzettséget jelentett. (Az akadémia megjelölés bizony haderőn kívül nehezen érthető, összekeverhető. Ennek nagyon is gyakorlati oka van. A második világháborút követően a tiszt és tiszthelyettes képzés a Kossuth Akadémián indult, ami nem nyújtott felsőfokú végzettséget. Napjainkban pedig a tiszthelyettes képző intézményt nevezik Altiszti Akadémiának, amely szintén nem ad felsőfokú végzettséget, így azután érthető, ha nehéz az eligazodás.) A felsőfokú végzettséggel összefüggésben a „Rubin” feladat során beosztásba került vezetők széles körű katonai-szakmai ismeretekkel felvértezve látták el feladataikat, ezért magabiztosan, szuverén módon gondolkodtak, világlátásukat nem a pártideológia determinálta, cselekvésüket a pragmatizmus irányította. A Magyar Néphadsereg ugyan pártirányítás alatt állt, a hivatásos állomány meghatározó része az MSZMP tagja volt, ez azonban nem jelentette azt, hogy „vakon” követték az ideológiai síkon elhangzó elvárásokat. A Kárpáti Ferenc személyét érintő idézett akadémiai történet tükrözi, az intézményben a felkészítés tartalma nem a párt feltétlen kiszolgálását alapozta meg, hanem az önálló véleményalkotást, a folyamatok közötti eligazodást. Az áttekintést kezdjük az 5. hadsereg szűkebb törzse néhány adatának megismerésével. Ekkor a hadsereg vezetésében dolgozott a Magyar Honvédség későbbi vezetője közül három is. A hadseregparancsnok helyettese Lőrincz Kálmán vezérőrnagy volt, aki 1989. április 1-jétől már átvette az 5. hadsereg irányítását, egyidejűleg előlépett altábornagyi rendfokozatba. December 1-jével őt nevezték ki a Magyar Néphadsereg (Honvédség) parancsnokának, ő szervezte meg a Magyar Honvédség Parancsnokságát, így ezen időszak meghatározó katonai vezetője volt. A törzsben dolgozott, mint tüzérfőnök, Deák János ezredes, aki előbb a Für Lajos vezette minisztérium helyettes államtitkára, majd Lőrincz Kálmán 192
