Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989

­Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A Varsói Szerződésben is ötéves fejlesztési ciklusok voltak, mint a gaz­daságban. Ezeket az ajánlásokat - megnevezésben, röviden PROTOKOLL - a tagállamok katonai vezetése a hazai politikai döntéseknek megfelelő mérték­ben fogadta el. Általában a VSZ EPE Parancsnokság részéről túlzó igényeket terjesztettek elő, amelynek lefaragása nehéz „csatát” jelentett. Az elfogadott protokollt azután évente pontosították. A VSZ EFE Parancsnokság túlzó fejlesztési elvárásai mellett a haderő káderhelyzetében is feszítő gondok halmozódtak fel. A békében rendszere­sített létszámból - az MSZMP Központi Bizottságának 1985. október 8-án készült, a néphadsereg 1986-1990 között tervezett fejlesztését megalapozó jelentés szerint - 3000 tiszt és 2000 tiszthelyettes hiányzott.34 „A sorállo­mánnyal közvetlenül foglalkozó és a nagy értékű technikát üzemeltető tiszti, tiszthelyettesi alegység parancsnoki állomány feltöltöttsége 65-70%-os. Ezen belül különösen nyugtalanító a szárazföldi hadsereg és egyes honi légvédelmi alakulatok nagyfokú káderhiánya.”35 A VSZ EFE Parancsnoksága követelményei miatt a szárazföldi haderőnél újabb eszközök tömeges rendszerbeállítására és újabb szervezetek felállítására lett volna szükség az ötéves fejlesztési ciklus alatt, ami tovább növelte volna a haderő békelétszámát, ezzel együtt a hivatásos állomány létszámhiányát. A néphadsereg vezetésének értékelése alapján „a néphadsereg további - jel­zett célkitűzések elérését biztosító - fejlesztéséhez a nemzeti jövedelemből minimálisan mintegy 5,5-6%-os részesedésre van szükség. (Ez az EFE törzs ajánlásának mintegy 50%-a.)”36 Az adatok mutatják, hatalmas összeget kellett volna fegyverkezésre fordítani, ami messze meghaladta a magyar gazdaság lehetőségeit. A Magyar Néphadsereg vezérkarának elgondolása alapján - itt elsősorban Oláh István vezérezredes vezérkari főnökre kell gondolni, aki 1984 decembe­rében átvette a Honvédelmi Minisztérium irányítását - a fejlesztésre azonban adódott egy olyan út, amely jobban összhangban volt a magyar gazdaság teherbíró képességével. Ez az alternatíva, a meglevő személyi állomány és technikai eszközök koncentrálásával, az elavuló eszközök rendszerből tör­ténő kivonásával s helyettük korszerű eszközök rendszeresítésével olyan új 34 MOL (Magyar Országos Levéltár) M-KS 288. f. 5/951. ő. e. - JELENTÉS az MSZMP Politikai Bizottságának a Magyar Néphadsereg 1986-1990 közötti fejlesztéséről. 35 Uo. 36 Uo. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom