Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. folyamatok bontakoztak ki, amelyek révén megkezdődhetett a párt hadseregének demokratikus átalakulása, nemzeti hadsereggé való formálása a rendszer- váltás/rendszerváltoztatás eredményeként. Vajon a mindenkori alkotmányban és törvényekben meghatározottak szerint működött-e a Magyar Honvédség és a Magyar Néphadsereg, vagy azok hiányában „kézi vezérléssel”, pártállami módszerekkel működtették? Miként válhatott a honvédség a rendszerváltást követő demokratikus berendezkedésű államban az ellensúlyok és fékek által korlátozott, a civil kontroll alatt működő nemzeti hadsereggé? 1. A második világháború után kialakult helyzet A Magyar Néphadsereg megalakulásának körülményeit, működésének alkotmányjogi és törvényességi alapjait, arculatát, távlati szervezeti-technikai fejlesztését, feladatait és alkalmazásának körülményeit, a háború befejező szakaszában és az azt követően kialakult nemzetközi katonapolitikai helyzetben, a Szovjetunió által - a nemzetközi politikai és katonai helyzet elemzéséből - levont következtetései, az országot megszálló katonai vezetés (finoman szólva) elvárásai, valamint az ország belpolitikai viszonyai határozták meg. Ezek felvázolása nélkül nem követhető az a folyamat, amely végül a demokratikus átalakulás útjára lépő Magyarország „demokratizálódó” nemzeti hadseregéből idegen befolyás alá került, idegen érdekeket szolgáló, pártirányítás alatt működő néphadsereggé vált. A második világháború végjátékában és az azt követő időszakban létrejött megállapodások gyökeresen megváltoztatták Európa geopolitikai helyzetét. 2. Nemzetközi katonapolitikai helyzet, 1945-1956 AII. világháború befejezéséhez közeledvén a kulcsfontosságú kérdés az volt, hogy „ha majd elérjük katonai céljainkat, milyen intézkedéseket tudnak hozni, milyen szervezeteket lesznek képesek felállítani a nagy szövetségesek, hogy gondoskodjanak a világ békéjéről és igazságos kormányzásáról”.2 Az államok közötti együttműködés, a béke és biztonság megőrzése feletti őrködés céljából 1945. június 26-án megalakult az Egyesült Nemzetek 2 Winston S. Churchill: A második világháború. 2. kötet. Budapest, 1989, Európa, 531. 16
