Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban vezető testületé, és az ügyek érdemi intézése alapvetően a Szovjetunió és az egyes tagállamok között kétoldalúan történik.”397 398 Ennek eredményeképpen, igen lassú fejlődés következményeként, mintegy három év alatt kialakult a VSZ EFE új vezetési rendszere. Szétválasztották a védelmi miniszteri és az EFE főparancsnoki beosztást. A tagállamok honvédelmi minisztereinek alárendeltségi viszonya megszűnt. A Politikai Tanácskozó Testület budapesti határozatával 1969-ben megalakult a Honvédelmi Miniszterek Bizottsága (HMB) és az EFE kollektív döntéshozó testületét képező Katonai Tanács (KT), melynek tagjait az EFE főparancsnoka és törzsfőnöke, valamint a szövetséges honvédelmi, illetve védelmi miniszterek, vezérkari főnökök képezték. Létrehozták az EFE törzsét, amelyben a szövetséges tagországok katonai vezetése által delegált tábornokok dolgoztak vezérkarfőnök-helyettesi státusban. A legfontosabb döntéseket a KT javaslatára a Honvédelmi Miniszterek Bizottsága hozta, amit a VSZ PTT hagyott jóvá. A PTT határozata a tagországokra kötelező jellegű ajánlásokat tartalmazott. Ebben a kormányzati szerveknek nem sok beleszólásuk volt. Persze mindez nem jelentette azt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának döntéseitől és Védelmi Minisztériumától való függés megszűnt. Az alapvető döntések továbbra is a Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságában és a szovjet Honvédelmi Minisztériumban hozták meg, amelyeket az EFE törzse is kénytelen-kelletlen magáévá tett, és a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének jóváhagyását követően a tagállamok Honvédelmi Minisztériumai kötelező jelleggel, esetleg némi korrekcióval, végrehajtottak. 8. A Magyar Néphadsereg alaprendeltetésétől eltérő (nem rendeltetésszerű) feladatai™ A Magyar Honvédség és a Magyar Néphadsereg az alaprendeltetésén kívül számos, nem rendeltetésszerű „országon belüli feladatot” hajtott végre. Bár egyes időszakokban a honvédségnek ez a belső funkciója különböző rendeletekkel 397 M. Szabó Miklós: Katonai felsővezetők a diktatúrában. (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 65. Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián.) Hadtudomány, 2008/17. 398 Erről részletesen Halassy G.-Kürtös L.: „Az MN alaprendeltetésétől eltérő tevékenységének története” című tanulmányból tájékozódhatunk - HL MN KGy-II MN, de bő forrásanyag található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltárának MN különgyűjte- ményében (MN részvétele a népgazdasági munkákban: VH/b és VII/c). 159
