Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

első lépcsőben levő repülőtereken, Pápán és Taszáron. Ezek a repülőgépek az állóhelyeiktől és a felszálló mezőtől elkülönített, a repülőgépek széttele- pítését biztosító, földsánccal körbevett, viszonylag kis területen kiépített, egy századnyi (12 db) repülőgép elhelyezésére alkalmas „repülőgép-tároló hely” volt, amelyek egy felszállásra alkalmatlan, keskeny, guruló úttal kapcsolódtak a felszálló mezőhöz. A célja ugyan a széttelepítés volt, a valóságban azonban a felszálló mező végeitől bizonyos távolságra kis területen kiépített, az ellenséges légierő számára könnyebben megsemmisíthető, csoportos objektumot képviselő célterület volt. Megsemmisítésükre azonban nem is volt szükség, hiszen elegendő volt a könnyebb „prédának” számító felszálló mező vagy az RP objektumokat a felszálló mezővel összekötő gurulóutak rombolása. Ez a repülők alkalmazásához nem értők „Szaddám Huszein-i” elképzelése volt.319 Amennyiben ugyanis az ellenség légierejének váratlan légitámadása következne be, a széttelepítésre nincs lehetőség. Ha viszont a széttelepítés időben megtörtént, akkor a repülőezred rövid időn belüli felszállása kivitelezhetetlen. A „csapásvédettség” ilyen megoldásába bele volt kódolva a vereség.

A szárazföldi csapatok hadműveleti feladatai

A honvédelmi miniszter 0055. számú parancsában320 a Néphadsereggel szemben támasztott legfontosabb követelményként az atomfegyverek harcászati-hadműveleti alkalmazásának elsajátítását és az ellene való védekezés rendszabályainak begyakoroltatását határozta meg. Megparancsolta, hogy a „honvédség kiképzési feladatait és minden harctevékenységét - az atomfegyver alkalmazását számba véve - bonyolult viszonyok között kell végrehajtani”.321

RP-69 és RP-70 elnevezéssel, amelyek 1970 végéig a tervezett 26 millió helyett 40 milliót igényelt. A „többlet a kisajátításból és egyéb belső ráfordításból eredt”. HL MN 1968/T 78. d. 250. ő. e.

319 Az Öböl-háborúban az Iraki Légierő Parancsnokság hasonlóan széttelepített objektumokból tervezte alkalmazni a légierőt. Az objektumokból kivezető felszálló pályák nem voltak, hanem hosszú gurulóúton lehetett megközelíteni a felszálló mezőt. Az elgondolás kivitelezhetetlennek minősült, a repülők a földön ragadtak. In: Szekeres István alezredes (egyetemi docens): A légierő harci alkalmazása az Öböl-háborúban. I. kötet, 128. HVK Tudományszervezési Osztály kiadványa, 1993.

320 HL HM parancsok, 1954-56.

321 A magyar honvédség 1956 őszére létszámát és szervezetét illetően, a 4. hadsereg felállításával, a fegyverek és felszerelések korszerűsítésének beindításával teljesítette a számára