Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

A NATO hadászati elveinek megfelelően a kollektív védelem koalíciós jellegű, általános háborút eredményezne. A haditechnika fejlettségi szintjén „az európai általános háború csakis korlátlan, a tömegpusztító fegyverek minden fajtájával vívott, döntő célkitűzések elérésére hivatott háború lehet”. Az általános háború legvalószínűbb változata szerint az összes rendelkezésre álló (hadászati, hadműveleti-harcászati és harcászati) tömegpusztító fegyverekkel váratlanul mért első rakéta-atomcsapással kezdődhet, és a NATO szárazföldi csapatai azonnal támadó hadműveleteket kezdhetnek. Nem zárható ki az sem, hogy csupán hagyományos erők és eszközök alkalmazásával vagy csakis az atomeszközök korlátozott alkalmazásával kezdődhet. A csak hagyományos eszközökkel kezdődő háború esetén a NATO szárazföldi csapatainak támadó hadművelete - a magyar katonai vezetés erőviszony-számításai szerint - nem járna sikerrel. Ezért a NATO is a legelső változatot, a totális háborút preferálja. Nagy a valószínűsége annak, hogy az Európában kirobbanó háború, ha még hagyományos eszközzel is kezdődik, szükségszerűen korlátlan általános háborúvá fejlődne.

Ez a hadászati elgondolás a ’70-es évektől megváltozott. Jakubovszkij marsall,312 a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnoka, a VSZ tagállamai hadseregei számára 1970. évre kiadott hadműveleti és harckiképzési direktívájában már figyelembe vette az USA „rugalmas reagálás” doktrínáját. Az atomfegyverekkel megvívandó hadászati műveletekre való felkészülés mellett feladatul szabta a Front és a hadsereg hagyományos pusztító eszközök alkalmazásával támadó hadműveletek végrehajtásának készségszintű elsajátítását is. További feladatként szabta meg a - ’70-es évektől kezdődően a hadműveletek elengedhetetlen részévé vált - rádióelektronikai harc készségszintű elsajátítását, az ellenség légerejének váratlanul mért első és további tömeges légicsapásainak elhárítását, valamint az ország fontos objektumainak oltalmazását.313 A harmadik világháború jellegének, a háború megindításának és várható lefolyásának, a hadműveleti irányoknak, az ellenség csoportosításának értékelésében lényeges változás nem volt.

312 Jakubovszkij, Ivan Ignatyevics (1912-1976), a Szovjetunió marsallja, 1967-től a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoka volt. A 9. harckocsi dandár parancsnokaként egységével harcolt Sztálingrádnál, részt vett a kurszki ütközetben, majd a harckocsizó csapatok parancsnokaként szovjet és Lengyelország területein át egészen Berlinig jutott. A háború után 1957-től Németországban szolgált, mint a szovjet megszálló csapatok főparancsnok-helyettese, majd parancsnoka.

313 HL MN Vegyes iratok. 4. d. 11. ő. e. - 0659/7/1969,00659. számú gyűjtő.

122