Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. követelményeket támasztott a bizottsággal szemben, hiszen az első sikeres szovjet atomkísérlet - 1949. szeptember 25. - után néhány hónap telt el, és még semmilyen ismereteik nem lehettek az atombombát illetően. A bizottsági ülésekről Sólyom László altábomagynak tettek javaslatokat tartalmazó jelentéseket. A Magyar Honvédség katonai vezetői a háború kitörésével 1948-49-ben három-négy éves időtávlatban - a koreai háború idején, főleg 1950 novembere és 1951 januárja között bármelyik pillanatban - számoltak. A HM kollégiumi határozataiban rögzítették, hogy: „A háború kérdésében helytelen dátumokat emlegetni; helytelen, ha a katona a többieknél sötétebben lát, neki is reálisan kell a helyzetet felmérnie. Két hibát kell elkerülni: nem szabad lebecsülni az imperializmus belső nehézségeit, nem szabad lebecsülni az imperializmus erőit. A helyes álláspont: felkészülni a háborúra, és mindent elkövetni, hogy éljünk a háború elkerülésének a lehetőségével, és úgy élni ezzel a lehetőséggel, hogy akkor robbanjon ki, amikor már nekünk kedvező az idő a háború megvívásához. A végkövetkeztetés az kell, hogy legyen: katonai felkészültségünkben a maximumot kell elérni.”306 Az 1953-tól 1989-ig terjedő időszakban az MN egyértelműen a totális nukleáris háborúra készült. A várható harmadik világháború megvívásához Sztálin erőteljes hadseregfejlesztést követelt. Létrehoztunk egy tömeghadsereget, amely három lövész és egy gépesített hadtestet, 13 lövész és harckocsi hadosztályt, 11 dandárt, 8 önálló ezredet és 8 önálló zászlóaljat, valamint 7 légvédelmi és 5 légierő hadosztályt foglalt magába. Mozgósítással még két lövész és egy gépesített hadtest felállítását tervezték 850 ezer307 bevonulóval. A Varsói Szerződés tagországainak Egyesített Fegyveres Erőkbe integrált katonai alakulatai a Szovjetunió Fegyveres Erőinek kvázi távoli helyőrségei voltak, melyek biztosították számára az „előretolt hadászati védelem” koncepciójának megvalósítását. A szocialista országok területei, a Szovjetunió előretolt stratégiai védelmi zónáját alkották. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres erői a Molotov-Ribbentrop-paktum 306 Kollégiumi jegyzőkönyvek, 1949-1952. HM Kollégium 1949. április 5-ei ülésének határozatai. HL MN VIII.2 HMT 12. d. 307 A kutatók a mozgósítható katonaállomány létszámát 470 ezer és egymillió közé teszik. 118
