Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula

A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

pusztító fegyverekkel megindított, majd atomfegyverek bevetésével folytatott háború megvívására. Ez a szovjet hadászati elgondolás a nyolcvanas évek elejéig meghatározták a tagországok szervezeti-technikai korszerűsítésének és kiképzésének irányait. A 80-as évek elejére olyan mennyiségű és hatékonyságú nukleáris pusztító eszköz halmozódott fel, amely elegendő lett volna a Föld élővilágának, szellemi és anyagi értékeinek - egyes számítások szerint - 15-szörös megsemmisítésére.302

A két szuperhatalom között kiéleződött feszültség és éles szembenállás 1975-ben, a helsinki záróokmány aláírásával némileg mérséklődött. Megindultak a fegyverkorlátozási tárgyalások (SALT I, II) a két nagyhatalom között. A Szovjetunió katonai erői a rejtett módon beavatkozó Egyesült Államokkal találta magát szembe, és 1988-ban kénytelenek voltak kivonulni Afganisztánból, átadva helyüket a megszálló amerikai erőknek.

1989-re a gorbacsovi szovjet vezetés szakított a Brezsnyev-doktrínával. Mihail Gorbacsov, új pártfőtitkár párbeszédet szorgalmazott a két szuperhatalom között. Deklaráha, hogy a katonai eszközök a két világrendszer közötti globális problémák megoldásában mint végső eszköz jöhet számításba. Kimondta, hogy a szocialista blokk országai a maguk útját járva valósíthatják meg gazdasági és szociális reformjaikat. Ez utat nyitott a szocialista országok demokratikus átalakításának irányába. Az „új gondolkodás” középpontjában az a felismerés volt, hogy napjainkban már az egyik szuperhatalom sem képes már rákényszeríteni saját akaratát a másikra. A nukleáris háború mindent és mindenkit elsöprő rémképe ezért szükségessé tette, hogy „megtanuljunk békében élni ebben a világban, kialakítsuk az új politikai gondolkodást”.303

1989 novemberében leomlott a berlini fal, s a Kelet-Közép-Európa volt szocialista országaiban szabad választások révén demokratikus jogállamok jöttek létre. Gorbacsov-Bush 1989. december 2-3-ai máltai találkozóján a két vezető egyetértett abban, hogy enyhíteni kell a hidegháborús időszakra jellemző feszültségeket. Megegyeztek, hogy 1990 júniusáig aláírják a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szerződést (START), 1990 végéig pedig a hagyományos fegyverekről szóló megállapodást, és lépéseket tesznek a vegyi fegyverek globális betiltása érdekében. 1991 folyamán feloszlott a KGST és a

302 Bognár Károly: A hidegháború ára, a fegyverkezés terhei a világban. Hadtudomány, 2000/1,15.

303 Mihail Gorbacsov: Átalakítás és új gondolkodás. Országunknak és az egész világnak. Budapest, 1987, Kossuth Könyvkiadó-Pallas Lap- és Könyvkiadó, 130.

116