Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

békés egymás mellett élés lehetetlen. Az atomfegyverek alkalmazásával azonban 1953-ig nem számoltak.

Sztálin halála (1953) után irányváltás történt a szovjet kül- és katonapolitikában. Az új elvek szerint a fegyveres erőket egy váratlanul kitörő, hosszan tartó, a hagyományos és atomfegyverekkel megvívandó, pusztító háborúra kell felkészíteni. A haditevékenységek alapvető módjának az - ellenség saját területén történő megsemmisítését biztosító - hadászati támadást tartották. A hadászati védelemnek csupán másodlagos szerepet adtak, melynek célja volt az első váratlan csapás elhárítása és a támadásba való átmenet biztosítása.

Hruscsov, az új pártfőtitkár megpróbált közeledni a Nyugathoz. Tető alá hozta az atomfegyver elterjedését megakadályozó, később aláírt atomsorompó egyezményt.295 1957. október 4-étől, az első szovjet műhold Föld körüli pályára állításával megszűnt az Egyesült Államok különleges geostratégiai helyzete. Területe elérhetővé és sebezhetővé vált a szovjet interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Ekkorra már a Szovjetunió is elegendő nukleáris arzenállal rendelkezett ahhoz, hogy a kölcsönös elrettentés viszonyai között bátran kimondhassa, hogy lehetséges a két különböző társadalmi rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus közötti békés egymás mellett élés, és a két nagyhatalom összeütközésének semmiféle objektív alapja nincs.

Ez a Varsói Szerződés katonai szervezetének létrehozása miatt az USA-t nem győzte meg. Ezt az állapotot csak egy „hosszú konfliktusnak” fogták fel. Mint mondták: „Nem lényeges, hogy a jelenlegi helyzetet hidegháborúnak, békés egymás mellett élésnek vagy hosszan tartó konfliktusnak296 nevezik. Ezek a kifejezések ugyanazt jelentik. [... ] A hosszan tartó konfliktus lényegét csak akkor érthetjük meg, ha felismerjük, hogy ez a konfliktus a harc minden formáját, a politikai, a gazdasági, az ideológiai és pszichológiai harcot egyaránt magába foglalja, ami pedig a fegyveres harcot illeti, számolni kell minden

295 Az egyezményt 1968. július 1-jén írták alá a nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetői, amelyben az atomfegyverrel rendelkező hatalmak kölcsönös kötelezettséget vállaltak, hogy a nukleáris fegyvereket nem adják tovább, és tárgyalásokat kezdenek saját atomfegyver-állományuk csökkentéséről.

296 Julian Lider: i. m. 377.: Az amerikai teoretikusok határozottan ellenzik „a status quónak pontosan megállapított befolyási határok alapján való elfogadását” (vagyis a „feltartóztatás” elvét). Szerintük „az Egyesült Államok semmi esetre sem mondhat le politikájának fő célkitűzéséről, arról, hogy az egész világon visszaállítsa a kapitalista rendszert”.

114