Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban a Szovjetunió és a kelet-európai országok egész területét’. E feladat végrehajtására 38 hadosztályt (körülbelül egymillió katonát) különítettek volna el. Ebből 23 hadosztály szántak a négy ’felelősségi övezetre’ osztandó Szovjetunió megszállására, a többit pedig az egyéb katonai igazgatási zónákra tartalékolták. (Budapesten például egy hadosztály állandó állomásoztatását tervezték.)” Látható, hogy az USA térben és időben, a fegyverarzenál széles körű alkalmazásával egy globális nukleáris háború őrült ötletét fontolgatta a szocialista tábor ellen. A Szovjetunió feltehetően tudhatott az amerikai tervekről, ha nem is részleteiben, de az általános hadászati helyzet értékeléséhez szükséges mértékben - a felderítés révén - az adatokhoz hozzájuthatott. A világon kialakult háborús veszélygócok,283 a több száz kisebb-nagyobb fegyveres konfliktus és a helyi háborúk mérgezték a katonapolitikai helyzetet, melynek csúcspontját a karibi rakétaválság284 kirobbanása (1962. október 14.) jelentette. 1962 októbere és 1962 novembere között csak hajszálon múlott a harmadik világégés bekövetkezése. A kubai rakétaválság megoldásával a hidegháború klasszikus korszaka is lezárult. A két nagyhatalom vezetői - bár hallgatólagosan - elismerték a kialakult status quót. Erre az időre - a nukleáris erőegyensúly beállta miatt - a „tömeges megtorlás” doktrínája hitelét vesztette. Ezért a Kennedy-kormányzat (1961.01. 20.-1963. 11.22,)285 a totális nukleáris légi háború doktrínáját kiegészítette a hagyományos „korlátozott” háborúk elméletével. Növelték a fegyveres kiadásokat, gyorsították a stratégiai ütőerő korszerűsítését és a hagyományos fegyverekkel folytatandó „korlátozott háborúk” megvívásához szükséges képességeket (légierő és a szárazföldi haderő fejlesztése, felkészülés a világűr katonai célú felhasználására, a csapatok légi mobilitásának biztosítása). Ez a „két és fél háború” elvét deklaráló „rugalmas reagálás” katonai doktrínájában körvonalazódott, amelyet a NATO-szövetségesek - már a Johnson-kormány 283 A veszélygócok közül is kiemelkedett a második berlini válság (1958-1961), az egyiptomi (szuezi)-magyar „ikerválság” (1956), a német-kubai „ikerválság” (1961-1962) és az USA „feltartóztatás” doktrínájának jegyében zajló indokínai háborúk (1945-1975). 284 Részletesebben lásd Tarján M. Tamás: A kubai rakétaválság kezdete. Rubikonline, 1962. október 14. http ://www.rubicon .hu/magyar/oldalak/1962_oktober_ 14_a_kubai_raketa- valsag_kezdete. 285 John Fitzgerald Kennedy az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között. 1963. november 22-én merénylet áldozata lett. Ő volt az egyetlen római katolikus vallású elnök az USA-ban. Kennedy a fegyveres erőket a béke megőrzésének egyik legfontosabb eszközének tartotta. Mint mondta: „Aki békét akar, készüljön a háborúra.” 111
