Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok az MDF korai történetéből emberi - egyéni és kollektív - jogokat sért. A romániai magyar kisebbség ügyében magától értetődően fokozott a magyarországi érzékenység és felelősség, hiszen a határ két oldalán élők ugyanahhoz a nemzethez tartoznak; közösek történelmi hagyományaik és művelődési értékeik; a rokoni, baráti kapcsolatok természetes szálai fűzik őket össze. E tanulmány szerzőinek sem közömbös, ha a magyarokat (vagy más nemzetiségüket) bárhol diszkrimináció éri, ha a magyar (vagy más) kultúra szellemi és tárgyi értékeit a megsemmisítés fenyegeti. Ezért tartják kötelességüknek a tájékoztatást és figyelemfelhívást, különösen itt, Közép- és Kelet-Európábán, ahol a politikai határok valójában sehol sem esnek egybe az etnikai határokkal, és ahol a kisebbségek elnyomása - magyar-román viszonylatban is - oly sokszor volt tragikus összeütközések forrása. A mai román állam magyarellenes politikája (többek között) olyan feszültségeket teremt az országon belül és a kétoldalú kapcsolatokban, amelyek beláthatatlan károkat okozhatnak mindkét nép érdekeinek. Más politikai és etnikai problémákhoz kapcsolódva egy, a tágabb térségre és az egész kontinensre kisugárzó konfliktus tartós forrásává válhatnak. A helyzet rosszabbodásának megelőzése így nemcsak az etnikai létében megtámadott kisebbség érdeke, nemcsak romániai, illetve magyarországi ügy, hanem széles nemzetközi érdekű feladat. A Jelentés a romániai magyar kisebbség helyzetéről a hazai és nemzetközi közvélemény objektív tájékoztatását kívánja szolgálni a tárgyban, összeállítóit elsősorban a mindenkit megillető demokratikus jogok, a népek és kultúrák egyenlősége, a nemzetek és nemzeti kisebbségek önrendelkezése iránti elkötelezettség vezérli. Ebben a felfogásban a kisebbségi kérdés: az emberek problémája. A 20. század végéhez méltó megoldását mindenekelőtt a határok spiritualizálása, politikai elválasztó jellegük oldása, és az érintett egyének, közösségek számára a szabadságjogok maradéktalan biztosítása jelentené. Napjainkban különösen elfogadhatatlan az a jelenség, hogy önkényesen az állam határozza meg területi terjeszkedéssel szerzett polgárai nyelvét, kultúráját, etnikai azonosságát. A szerzők véleménye szerint a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése végső soron azokban a történelmi-társadalmi folyamatokban rejlik, amelyek valóságos politikai tartalmat adnak a népek önrendelkezése, egyenjogúsága és szuverenitása elveinek és hozzájárulnak a nemzeteket megosztó államhatárok lebontásához. A kielégítő megoldás keresése szorosan kapcsolódik a 58
