Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok A résztvevők egyetértettek abban, hogy nyilvánosan működő, demokratikusan megválasztott, a választóiknak felelős és szuverén parlament nélkül demokratikus reformok elképzelhetetlenek. Az elmúlt negyven évben a parlamenti demokrácia intézménye súlyos hátrányokat szenvedett, háttérbe szorult, ezért feladatait nem tudta ellátni. A politikai rendszer demokratikus reformja során kitüntetett jelentősége van a parlamenti demokrácia megteremtésének és biztosításának. Ennek érdekében: 1. ) Az Országgyűlés kapja vissza törvényalkotó jogát55 a párt vezető szerveitől és a párt apparátusától. 2. ) Biztosítani kell, hogy az új Alkotmányt - a parlamenti vita után - a választók népszavazáson fogadják el. 3. ) A jelentősebb törvénytervezetek széleskörű társadalmi és szakmai, valamint a kétmenetes parlamenti vitát biztosítani kell. [sic!] 4. ) A párt vezető testületéi hozzák nyilvánosságra a törvénytervezetekkel kapcsolatos javaslataikat és véleményüket. 5. ) Biztosítani kell az országgyűlési képviselők szabad és kötetlen in- terpellációs jogát. 6. ) A parlamenti nyilvánosságot korlátozó szabályokat és gyakorlatot, így a zárt ülés intézményét el kell törölni. 7. ) Biztosítani kell, hogy a képviselők független szakértőket és alternatív információ forrásokat vehessenek igénybe a parlamenti vitákhoz. 8. ) A parlamenti ülésszakokat többször és hosszabb időre kell összehívni, biztosítva, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit kizárólag törvényben szabályozzák. 9. ) El kell ismerni és jogilag biztosítani kell, hogy a parlament a nyilvános politikai viták, a nyilvános érdekképviselet és a nyilvános döntés- hozatal intézménye legyen. 10. ) Az azonos véleményt valló képviselők - egy-egy vita kapcsán eseti jelleggel és folyamatos működés alapján is - parlamenti frakciókat alakíthassanak. 11. ) Biztosítani kell, hogy a parlamenti bizottságok vitáiban kisebbségben maradók kisebbségi véleményüket a plenáris ülésen teljes egészében ismertethessék. 55 Az Országgyűlés törvényhozó feladatköre formális volt, mivel az 1949-ben létrehozott Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) is fel lett ruházva az Országgyűlés legtöbb jogköreinek gyakorlásával. Ebből adódóan a jogszabályok többségét a NET hozta törvényerejű rendelet formájában, míg a törvények előkészítését általában az állampárt (MSZMP) vezető testületéi végezték, lásd: 53. lábjegyzet 37
