Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok az MDF korai történetéből 117. dokumentum: A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnökségének felhívása az 1989. november 26-i népszavazással478 kapcsolatban 1989. november 14. Az MDF Országos Elnökségének felhívása az 1989. november 26-ai népszavazással kapcsolatban479 A november 26-i népszavazást illetően nagyfokú bizonytalanság, tájékozat478 Közkeletű elnevezése: „négyigenes népszavazás”. 479 1989. szeptember 18-án került sor a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalások addigi eredményeit rögzítő megállapodás aláírására. A megállapodás többek között tartalmazta azt is, hogy még a tavaszi első szabad választások előtt megtartották volna a közvetlen köztársasági elnökválasztást. A Zárónyilatkozatot az SZDSZ és a FIDESZ nem írta alá, mert a köz- társasági elnök megválasztását a képviselőválasztások utánra kívánták halasztani. 1989 őszén Pozsgay Imre ismertsége és népszerűsége vélelmezhetően megválasztását eredményezte volna egy közvetlen népszavazás során és ezt a két szervezet mindenképpen meg kívánta akadályozni. Az MDF a békés rendszerváltoztatás egyik garanciáját viszont abban látta, ha az országgyűlési képviselőválasztásra minél hamarabbi időpontban sor kerül, s azt prognosztizálta, ha megválasztják közvetlen népszavazáson a köztársasági elnök személyét, az azonnal kiírhatja a választás időpontját, így már 1990 tavaszán sor kerülhet az első szabad választásra. Az SZDSZ és a FIDESZ számára - alacsonyabb ismertségük és szervezettségük okán - a később tartandó választás volt érdeke. Az SZDSZ szeptember 24-én az eldöntendő kérdések megnevezésével aláírásgyűjtést kezdeményezett a referendum kiírásához. Négy témakörben kívánták megkérdezni az ország lakosságának véleményét. 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a munkásőrséget? Az SZDSZ kezdeményezéséhez csatlakozott a FIDESZ, a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt is. A minimálisan szükséges 100 ezer aláírás egy hónap alatt összegyűlt. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke október 17-én átadta az Országos Választási Bizottságnak a 140 ezer aláírást tartalmazó dokumentum-csomagot, az Országgyűlés pedig 1989. október 31-én határozott arról, hogy a referendumot november 26-án rendezzék meg. A négy kezdeményező szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, melyben a népszavazáson való részvételre és négy „igen” szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” - lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon. A népszavazásra felhívó kampány jelentősen megnövelte mind az SZDSZ, mind a FIDESZ ismertségét. Ugyanakkor a négy kérdés közül három már eldöntött kérdés volt, azaz arról felesleges volt megkérdezni az emberek véleményét. A Munkásőrséget az 1989. évi XXX. törvény 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlatta, a fegyveres egységeket leszerelték. Az MSZMP, majd az MSZP nyilvánosan többször kinyilatkoztatta, hogy hajlandó a párt vagyonával az Országgyűlés felé elszámolni, illetve pártszervezeteit kivonja a munkahelyekről. így az egyetlen eldöntendő kérdés a köztársasági elnök megválasztásának elhalasztása volt. 354
