Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

____ _____ _ Dokumentumok az MDF korai történetéből tatás „egy része” követte el ezt a vétket.28 261. old. Az első mondat annyira bántóan túlzó és valótlan, hogy még lazí­tott etikai szempontból sem hagyható meg. 304. old. A 6. pont utolsó mondatát csakis az általam enyhített fogalmazás­ban tartom közreadhatónak. (Kéziratba beírtam.) Az eredeti szöveg éppen napjainkban nemzeti érdekeinket súlyosan sértő és az egész találkozó tartal­mával ellentétes.29 Az előbbiekben felsorolt észrevételeim érvényesítése esetén a kéziratot közreadásra javasolom. Budapest, 1988. jan. 8. Dr. Márton János Lektori vélemény A lakiteleki tanácskozás jegyzőkönyvének megjelentetését az alábbiak sze­rint javasolom: Az elhangzott, illetve írásban leadott felszólalásokat a közmegegyezés közismert mai kritériumainak, illetve a tanácskozásról készült tájékoztatóban megfogalmazott normáknak - mint demokratikus szocializmus, a magyar­28 Kiss Gy. Csaba felszólalásának később megjelent szövege: „A magyar tömegtájékoztatás egy bizonyos része lengyelellenességet alakított ki a hetvenes-nyolcvanas évek forduló­ján. Ezt mint lengyelbarát mindig igen nagy szkepszissel és őszinte haraggal figyeltem.” In .Lakitelek, 1987 i. m. 1991, 141. 29 A lektori vélemény e része valószínűleg Sánta Ferenc írásban leadott hozzászólására utal. A hatodik pont így jelent meg: „Nem ismerünk forradalmat, melynek beteljesülése után ne siettek volna hozzászegődni öncélú érdekeiket mindennél fontosabbnak tekintő per­cemberek, karrieristák, konjunktúralovagok. De a forradalmak története tanúsítja, hogy milyen nagy mértékben sorolhatják végveszedelembe azt. Felelősséget nem hordoztak magukban, szolgálat és áldozatvállalás egyként idegen tőlük, következésképpen lézengő ritterekként élnek, idegen testként vannak jelen egy szolgálatot és áldozatot mindennél inkább igénylő társadalmi mozgásban. Személyes jólétük vágya vezeti cselekvésüket, ez az egyetlen, amire tekintenek. Pozícióba kerülve dolguknak csak annak megtartását tekintik, és ennek következtében az állapot változatlanságát, mert a más, az új, helyzetük megingását jelentheti. Ezért azt tartják legfőbb feladatuknak, hogy napról-napra afelől biztosítsák a hatalmat, hogy minden így van a legjobban, ahogyan van. így aztán moz­gás helyett mozdulatlanságot, eleven, megújuló élet helyett a stagnálás posványát akar­ják fenntartani. Minden társadalomban fellelhetők, mindig és mindenkoron. Kártékony, önző emberek, és ezért etikai parancs, hogy éppen maga az új értéket óhajtó forradalom szabadítsa meg részvételüktől a közügyekben a társadalmat.” In. Lakitelek, 1987 i. m. 1991, [190-194] 191-192. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom