Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok megoldását bármely erő pártpolitikai szempontból akadályozná [elég itt a magyarországi, lengyelországi és szovjetunióbeli fejlemények néhány köl­csönhatására gondolni.] Európa és Közép-Európa. Földrajzi helyzetünknél fogva figyelmünk kö­zéppontjában Európa áll. Magyarország ma egy egységesülő Nyugat- és egy széteső, széthulló Kelet-Európábán keresi helyét és kísérli meg újra [megte­remteni] a magyarság és európaiság egységét. Szándékainkat [adottságainkkal] szembesítve [hozzájárulhatunk ahhoz], hogy kontinensünk végképp megszabaduljon a hidegháború maradványaitól. Már a jelenben is, meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kétpólusú tömbszerkezetek oldhatók és a katonai szövetségi rendszerek biz­tonsági keretté átalakíthatok lesznek. Ez mindkét oldalon védelmi jellegű doktrínák elfogadását, a „strukturális támadásképtelenség” általánossá válá­sát, és a nagyobb katonai nyíltságot, ellenőrizhetőséget jelenti. A folyamatot segíti a hatalmi zónák „egymásra csúszása” a tömbökön át­nyúló köztes szerkezetek létrejötte [bizalom- és biztonságerősítő fegyver­mentes, határ menti kapcsolatokat erősítő övezetek kialakulása] Közép-Európa politikai újra-felértékelődését elsősorban ebben az össze­függésben szemlélhetjük. Földrajzi és kulturális szempontból jellegzetes út­kereszteződés-helyzet; [a térség] történelmileg éppúgy volt ütközési pont, mint találkozások, összefonódások színhelye. A „nyugati” és „keleti” hatá­sokat sajátosan ötvöző tájegység, amelynek kis és közepes nemzeteit évszá­zados - sorsazonosságot és konfliktust vegyítő - közösség kapcsolja össze. Közép-Európa történelmi fogalmának felelevenítése, a földrajzi-művelő­dési köztes helyzet hangsúlyozása politikai célt is szolgál: az itt élő népek nemzeti és európai emancipációjának egyik eszköze. Egyfajta átemelő esz­me, amely az érintett térséget jaltai status quo\al és a sztálini államszocializ­mussal azonosított - politikai „keleteurópaiságból” segítené átvezetni a jelző nélküli európaiságba. A közép-európai gondolat valójában akkor szolgálja a teljes europaizálás folyamatát, ha- realista és nem nosztalgikus (például nem végképp idejétmúlt államkere­tek felelevenítésének haszontalan, önveszélyes szellemi játéka);- és célja: egy nyitott, laza és nem zárt, merev nagytérségi együttműködési rendszer kialakítása. 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom