Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok az MDF korai történetéből esetén is - tovább növelné Magyarország mozgásterét. Kívánatos annak a szempontnak az érvényesítése, hogy a kapcsolatépítés az egyik irányban ne járjon mechanikusan kapcsolatleépítéssel a másikban. Kivételek ez alól az eddigi ideológiai szempontú, [és más] kényszerpályás együttműködési formák, amelyek [vagy] hátrányosak gazdasági érdekeink­re (pl. a KGST-ben), vagy visszahúzóak a magyarországi demokratizálási folyamatban (pl. az európai normákkal össze nem egyeztethető kiadatási, [illetve] állampolgársági megállapodások néhány viszonylatban). Itt a meg­szüntetés az egyetlen járható út: a gazdasági ésszerűség szabályait követve, illetve az egyetemes jogrendszerhez igazodva. Gazdasági érdekeink az előnytelennek bizonyult KGST kapcsolati formák helyett az együttműködés piaci és közvetlen vállalati alapra helyezését, vala­mint szelektív kétoldali fejlesztését igénylik. Erre elsősorban azokkal a [ke­let-európai] országokkal nyílik mód, amelyekben az átalakulás megközelítően a magyarországihoz hasonló irányban halad (1989. nyarán ide sorolható Len­gyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió [de kísérletet kell tenni a parancsgaz­dasági együttműködés rendszerek oldására a többi viszonylatban is.]) Úgy tűnik, hogy a szovjet vezetés külpolitikai és katonai stratégiáját is alapvetően újraértékeli. Vannak olyan jelek, hogy a fegyverzetek fejlettségé­nek mai szintjén és a védelmi doktrínák változásával, a Szovjetunió számára csökkent a Magyarországon (és esetleg másutt) állomásoztatott haderőinek jelentősége. Az új helyzetben leértékelődik moszkvai szempontból a Varsói Szerződés szerepe is. Ez a szervezet egyébként - a Szovjetunión kívüli tagjai földrajzi helyzete és csekély önálló katonai ereje miatt - soha nem töltött be a NATO-hoz hasonlítható nemzetközi hadászati funkciót. A szovjet katonaság teljes kivonása Magyarországról nem érintené „stati­kailag” a kialakult európai erőviszonyokat. Ezt a tényt Magyarországnak kezdeményezően [lenne célszerű] hangsú­lyoznia diplomáciájában, egyben - nyugati irányban - rámutatva arra a kö­rülményre, hogy a csökkentés folyamatát területünkön lassítaná az amerikai rakéták tervezett áttelepítése Spanyolországból Eszak-Olaszországba. A szovjet politika közömbösségét nyilváníthatja Magyarország VSZ tag­ságával kapcsolatban is. A Szovjetunió elsődleges érdeke, hogy közvetlen szomszédságában egy politikailag kiegyensúlyozott, gazdaságilag nem gon­dot, hanem inkább előnyöket jelentő; biztonsági érdekeit nem veszélyezte­tő, magyar állam legyen. Ez utóbbi igény, mintaként Finnország - nem má­304

Next

/
Oldalképek
Tartalom