Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok Ez a fejlődési irány a tapasztalatok szerint egybeesik a nemzetközi rendszer szereplőgárdájának kibővülésével; a hagyományos diplomáciai tevékenységi kör és eszköztár átalakulásával. A civil társadalom tagjai és csoportjaik - [így a] gazdasági, társadalmi szervezetek, etnikai és kulturális közösségek - mint a külkapcsolatok új, önálló alanyai jelennek meg; kiegészülve, összefonódva az állam- és rendszerhatárokon átnyúló, nemzetközi kormányzati és nemkormányzati szervezetek mind változatosabbá váló rendszerével. A folyamat nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy korunkban a világpolitika alapegységei, elsődleges alakítói az államok. A jelen nemzetközi rendszere államközpontú és belátható ideig az marad. A 160 nemzetközi jogi értelemben szuverén politikai egység nagysága, fejlettsége, ereje, geopolitikai helyzete azonban igen különböző és ez döntően meghatározza önálló érdekérvényesítő képességüket [esetenként] tényleges hatalmi függetlenségük fokát [is]. A katonai erő tekintetében az Egyesült Államok és a Szovjetunió szerepe változatlanul meghatározó. Az általuk vezetett katonai tömbök a „két táborra osztott világ” korszakának lezárultával is fennmaradtak. Legjellemzőbb és legkiterjedtebb szemben állásuk kontinensünkön, ahol az államok túlnyomó többsége vagy a NATO, vagy a Varsói Szerződés tagja. Az Európában szemben álló katonai tömbök - a köztük levő számos, nem jelentéktelen belső szerkezeti és erőviszonybeli különbség ellenére - egyaránt a hidegháború termékei. A zárt ideológiai-politikai rendszerek bomlásával a két katonai blokk alkalmazkodni kénytelen a változó világhoz: új védelmi doktrínák, belső szerkezeti-szervezeti változások, a „szövetségi fegyelem” rugalmasabb értelmezése (például a VSZ-Magyarország viszonylatában) jelzi az adaptációs igyekezetét.405 Hosszabb távon azonban valószínűleg ez sem biztosítja a gyorsan átalakuló közegben mindinkább funkciójukat veszítő, vagy éppen a kibontakozó folyamatokat fékező (mert ilyen erőket konzerváló) szervezetek fennmaradását. 405 AVarsói Szerződés még az azt létrehívó Szovjetunió széthullása előtt 1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt (erről, 1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén hoztak döntést); három hónappal később, 1991. július 1 -jén a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé is megszűnt létezni. 1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország, majd öt esztendővel később, 2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is a NATO tagja lett. 299
