Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok az MDF korai történetéből

51. dokumentum: Nemzetközi kapcsolatok és külpolitika

1989. január 8.

Nemzetközi kapcsolatok és külpolitika241

A nemzetközi kapcsolatok második világháború után létrejött rendszere napjainkban, megtorpanásokkal és visszafordulásokkal, de átalakulóban van:- a bipoláris világ fokozatosan egy többközpontú, pluralista világcivilizációnak adja át helyét,242- egyszerre növekszik az államok kölcsönös függősége és a nemzetek törekvése saját érdekeik és értékeik kifejezésére,- általában csökken a politikai határok elválasztó jellege; az államok mellett a nemzetközi kapcsolatok új alanyai: társadalmi, etnikai és kulturális közösségek jelennek meg a politikában,- a szembenállás helyett fokozódik az együttműködés igénye.

A nagytérségi és világproblémák megjelenése egyre több etikai követelményt állít a mai külpolitikával szemben. így annak korszerű megfogalmazása már nem nélkülözhet olyan alapelveket, mint a kölcsönös felelősség, szolidaritás, a személyek és közösségek méltóságának tiszteletben tartása.

Külpolitikai érdekeinket nemzetünk történelmi útjának sajátosságai, földrajzi helyzetünk, társadalmi adottságaink, nagyságrendünk, erőforrásaink,

241 Joó Rudolf fogalmazása. Az 1970-es évektől létezett egy szűkebb baráti társaság, melyet tagjai maguk közt olykor csak „szalon”-ként aposztrofáltak. Ennek a tagja volt Bálint Csa- nád régész, Kosa László néprajzkutató, Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész, Vásá- ry István turkológus, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, valamint Nagy József Zsigmond és Gergely András történészek. A „szalon” az MDF külpolitikai irányvonalának szellemi megalapozásában fontos előzményt jelentett. Az MDF külpolitikájának gyakorlati kialakításában a kezdetektől Joó Rudolf és Kiss Gy. Csaba játszott meghatározó szerepet. Szakértőként jelentős volt többek között Entz Géza, az 1980-as évek második felében az Egyesült Államokban tanító Jeszenszky Géza, Kodolányi Gyula, Gergely András, orosz szakértőként Horváth Iván, lengyel szakértőként Engelmayer Ákos és mások.

242 Az 1986 októberi reykjavíki találkozón Reagan hajthatatlan maradt az SDI, az úgynevezett űrfegyverkezési program ügyében, ráadásul ebben az évben az amerikaiak megkezdték az új Peacekeeper rakéták telepítését is. 1987 decemberében, a washingtoni csúcson Mihail Gorbacsov végül az SDI egyoldalú elfogadására és az INF (a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekre vonatkozó) szerződés kompromisszumos megkötésére kényszerült, mely utóbbit az 1988. május-júniusi moszkvai konferencián írták alá. Ezzel párhuzamosan Gorbacsov először, 1988. február 8-án teljes afganisztáni, majd december 7-én, az ENSZ 43. közgyűlésén, félmilliós kelet-európai részleges csapatkivonást jelentett be a Varsói Szerződés tagországaiból, így az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról.

158