Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok az MDF korai történetéből- dinamikus támogatási programmal eléri új termékek, kapacitások, vállalkozások és iparágak megszületését.

D) Gazdasági modell

A markáns és új módon megfogalmazott gazdaságpolitika, az új elemek új gazdasági modellt, gazdasági mechanizmust tesznek szükségessé. A gazdaságpolitika része a gazdasági modell változtatása. Az elkövetkező három évben a gazdasági modellváltás kiemelt területei a következők:

1. A vállalkozásként, piaci szereplőként működő tulajdonosi szerkezet kialakítása. Külföldi tőkebevonás, privatizálás, állami vállalatok és szövetkezetek társasággá történő átalakítása. A bankok, biztosítók, társadalombiztosítási intézmények és nyugdíjpénztárak, befektető társaságok és egyéb vállalkozó csoportok színes tulajdonosi palettájának a kialakulása.

2. Költségvetési reform: a nyereségadó és a személyi jövedelemadó érzékelhető csökkentése, mellyel szemben a költségvetés vállalati támogatási oldalának radikális csökkentése áll. Ezzel a költségvetés szerepe, ezzel a központi újraelosztás szerepe jelentősen csökken.

3. Társadalombiztosítási reform: a biztosítási típusú egészségügyi szolgáltatás és nyugdíjrendszer bevezetése.

4. Államigazgatási intézményi és közgazdasági reform: az igazgatási költségek csökkentése és a koncentrált és ütőképes kormányzatirányítás következtében kabinetrendszer kialakítása, a minisztériumok és hatóságok számának a csökkentése, a megyerendszerről való áttérés az 1946-os Erdei-Bibó koncepcióra.238

5. Vállalkozásélénkítő, privatizáló kormányprogram működtetése.

6. Állami egyedi nagyberuházások törlése, az állami beruházási modell és mechanizmus felülvizsgálata és módosítása.

238 Az Erdei-Bibó koncepció Magyarország közigazgatási szervezetrendszerének kialakítását a szerzők szerint idejétmúlt megyerendszer helyett a meglévő vagy kiépítendő városi központokra épülő, a városok vonzáskörzetében lévő, azokhoz igazgatási-szervezeti szempontból szervesen kötődő településekre alapította volna. A várost nem öncélnak tekintette, amely csak az ott lakók számára biztosítja az életfeltételeket, hanem rendelkezésre áll a mintegy egynapi bejárási távolságra (kb. 30-40 km) lévő települések számára is. így, mintegy 80-100 közigazgatási egység szerepelt a tervek között. A koncepció - kidolgozottsága és megalapozottsága ellenére - 1946-47-ben végül még politikai vita tárgyát sem képezte.

154