Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok zetbe jut, amelyből egyéni kiút nem kínálkozik. Erősödik ugyanakkor a vállalkozói magatartás, a társadalom érdekérvényesítési szempontból új vonalak mentén kettéválik: a politikai, társadalmi és gazdasági elit érdekérvényesítési lehetőségei ugrásszerűen nőnek, míg a társadalom maradék többsége számára pozíciója egyre romlik. A politikai döntéshozók magatartását a bizonytalanság jellemzi: a reformdiktatúra, a diktatórikus menedzselés és a demokratikus társadalomba ágyazott piacgazdaság közötti állandó imbolygás jellemzi. A mozgástér elemei közül utolsóként a gazdaságpolitikai alternatívákkal kell foglalkozni. Eltérő alternatívák merülnek föl a három kulcsprobléma előtérbe kerülése esetén: a) amennyiben az adósságprobléma kiéleződik, akkor az adósságállomány menedzselése szempontjából a következő alternatívák merülnek fel:- román út, diktatórikus fogyasztáscsökkentés, export árualap erőszakos megnövelése, piacgazdasági elemek szétzúzása, vállalati önállóság megszüntetése, a gazdasági reform deklarált visszavonása, vagy befagyasztása;- az adósságállomány meghatározó részének tőkésítése, átváltása külföldi tulajdonná, ezzel egy adminisztratív és kampányszerűen bevezetett piaci intézményrendszer kiépítése, az adósságállomány tőkésítésének központi menedzselése;- fizetésképtelenség bejelentése és elviselése: lengyel út, annak gazdasági és társadalmi következményeivel;- új „Marshall-segély”,m ennek valamennyi gazdasági és politikai következményével. A gazdaságpolitika előtt álló alternatívák ebben az esetben a hirtelen adósságválság helyzetének vannak alárendelve. Ez akkor következne be, ha a nyugati hitelezők beszüntetnék a gördülő hitelezést, ha belső politikai-társadalmi okok miatt a gazdaság mai exporttömegét nem lehetne produkálni, ha a nyugati piacokon hirtelen beszüntetnék meghatározott magyar árucsoportok 234 234 A Marshall-terv vagy más néven Marshall-segély a második világháborút követően az Egyesült Államok által 17 európai ország számára nyújtott - akkori áron - mintegy 14 milliárd dollárnyi támogatás és hitel, melynek kimondott célja a romokban heverő európai gazdaságok újbóli felépítésének megsegítése volt. A ki nem mondott cél egyrészt a Szovjetunió további befolyás-növekedésének megakadályozása, másrészt az amerikai áruk számára az európai fizetőképes kereslet megteremtése volt. A programot George C. Marshall, az USA külügyminisztere 1947 júniusában jelentette be. Magyarország - szovjet nyomásra - a számára felajánlott, mintegy 422 millió dollárt visszautasította. 149
