Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

i

Dokumentumok

A gazdasági helyzetet & jelenségek szintjén a következők jellemzik:- eladósodás, az adósságszolgálat fizetési, illetőleg külkereskedelmi aktívumból való teljesíthetetlensége;- a kitermelő- és alapanyagszektor túlsúlya, az ipar nagy részének „vesztes” ágazatokba való bezártsága;- a mezőgazdasági tömegcikkek termelésének túlsúlya, export sebezhetőség;- az infrastruktúra lemaradása a mezőgazdasági és ipari termelési kultúra színvonala mögött;- a gazdaság kettészakadása a felzárkózó és a leszakadó országrészek, ágazatok, vállalat-csoportok, vállalati belső egységek, dolgozói csoportok éles kettéválása a 80-as évtized közepétől érzékelhető;- torz költségvetési struktúra, az állami vállalatok magas támogatottsági szintje, magas fogyasztói támogatások, költségvetési hiány;- belső adósságválság, a vállalati hitelek 70%-át a vállalatok 2%-a kapta, ez az a nagyvállalati kör, amelyik válságban van, és alkalmazkodni képtelen;- a magán felhalmozás és magán fogyasztás torz aránya és szerkezete.

A gazdasági helyzet pillanatképén túl meghatározó eleme a belső gazdasági tendenciák. Ezek közül néhány:- kormányzati intézkedések nem tudják kiváltani a vállalati szektor alkalmazkodását;- a belső piac monopolizáltsága, valamint szűkülő vásárlóereje miatt nem képes az alkalmazkodás irányába terelni a gazdálkodókat;- a KGST233 piac stabilizáló hatása megszűnt, ez lépéskényszerbe hozza a szocialista exportban meghatározó szerepet vivő nagyvállalatok egy csoportját, anélkül azonban, hogy az innováció fele nyomná őket;- a tőkés piacokon a hagyományos termékszerkezet folyamatosan leértékelődő árucsoportjait lehet elhelyezni, innovációs húzás innen sem érkezik;- a magánvállalkozás és magánmegtakarítás nem produktív irányokba viszi a tőkét;

233 Az 1949. januárja és 1991. júniusa között létezett Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretei között alapvetően a keleti blokkot uraló Szovjetunió saját gazdasági érdekeit követve alakított ki felülről irányított, kényszerű regionális gazdasági együttműködést. Magyarország számára a KGST-relációkból a Szovjetunió után az NDK volt a meghatározó, mind az import, mind az export szempontjából. A KGST megszűnése, s még inkább a Szovjetunió széthullása új és nehéz helyzetet teremtett az átalakuló magyar gazdaság számára.

147