Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Tartalom
Bevezető Bevezető Két kötet jelenik meg 2017 őszén a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) kiadásában. A korszak szerinti első, a rendszerváltás - és szűkebben véve a nemzeti demokratikus ellenzék - szellemi előzményeit elemzi és mutatja be a magyar folyóiratok nyilvánosságában. Ezt követi egy forráskiadvány, amely válogatott dokumentumokat sorakoztat a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből. A kötetek az első lakiteleki találkozó időpontjánál találkoznak, a ’87-es tanácskozás képezi közös metszéspontjukat. Lakitelek több úton járó, egymást ismerő és több kérdésben „találkozó”, szervezeti keretekbe még nem szerveződő, de a nemzeti sorskérdések iránt elkötelezett személyeket kapcsolt össze egy közös cél, a/óramteremtés érdekében. A határkő kijelölése nem önkényes: a szellemi előkészítés története természetesen elkülönül a szervezeti - akár mozgalmi, akár pártszerű - léttől. A közös gondolati keretek, az egyetértés akár legapróbb pontjainak megtalálása, az egyre kiérleltebb viták lefolytatása önmagában nem igényli az intézményesülést. A hatalom a másként gondolkodók számára is kijelölte az alkotás szigeteit - elsősorban irodalmi és főként vidéki folyóiratok szerkesztőségeit. A kontroll persze itt is érvényesült, és írni csak úgy és arról lehetett, ami belefért a szeszélyesen változó tűrt kategória keretei közé. Cikkek betiltása, szerzők szilenciumra ítélése, folyóiratszámok elkobzása és lapok megszüntetése, szerkesztők leváltása az állandó lehetőségek között szerepelt, mégis létezett a legális keretek között a megszólalás lehetősége. A folyóiratok köré szerveződtek azok a szellemi műhelyek is, amelyek megalapozták azokat a szellemi, baráti kapcsolatokat, amik a későbbi intézményesülés előzményeit jelentették. Kötetünk két bevezető tanulmánya két oldalról mutatja be a korszakot: egyfelől az e területen az aczéli kultúrpolitikában testet öltő hatalom, másfelől a szabadgondolkodás szűkre szabott keretei között saját igazságaikat kereső értelmiségiek szempontjából. Az ezeket követő tanulmányok nyolc, egymást néha átfedő témában követik végig a folyóiratok vitáiból, tanulmányaiból kirajzolódó képet. Mellékletként kidolgozásra került a korszak jelentős folyóiratainak rövid történeti bemutatása is. 7
