Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
Forrásvidék Szeredi Pál és pontatlanságát. Vélhetőleg megbocsájtható lett volna a trianoni szerződés igazságtalanságának felemlegetése is, hiszen az mindig jól jött a felbuzduló nemzeti érzelmek levezetésében, ám az, hogy Für Lajos mindezt arra használta fel, hogy általánosságban bírálja a magyar kormányzat kisebbségi politikáját, sőt számon kérje rajta elmaradt fellépéseit - tűrhetetlen volt. Aligha szükséges hangoztatni: a történelmi tények attól még nem válnak meg nem történtekké, ha ködbe burkoljuk vagy elhallgatjuk őket11 - fogalmazta meg Für Lajos vádjait. Majd követték a többi magyar kisebbséggel foglalkozó írások, mint például Kiss Gy. Csaba Kelet-Európa hullámhosszán című tanulmánya, vagy Für Lajos szinte már programadó gondolata. A magyarság a történelem sodrása folytán - anélkül, hogy évezredes lakóhelyét elhagyta volna - e tájegység öt országának lakója lett. Kelet-Európa jelene s jövője már csak emiatt sem lehet számunkra közömbös.77 78 Az említett Kiss Gy. Csaba-tanulmány javaslatot is megfogalmaz a mikéntre: Érzésem szerint ehhez az első lépés az egymás értékeire való ablaknyitás lehetne, hogy üzeneteink kölcsönösen foghatók legyenek legalább a mi szűkebb világunk, Kelet-Európa hullámhosszán.79 80 81 Für Lajos egyik írásának végén Illyés gondolatát idézte, a tennivalókról kellene már szót váltani, mert növeli, ki elfödi a hajtő' Persze ezt már a kulturális hatalom sem hagyhatta szó nélkül. A mindenre kapható E. Fehér Pál a Népszabadság hasábjain oktatta ki a békétlen- kedőket „szabadságuk határairól”. Ke let-Európával azért kell foglalkoznunk, hogy mélyebben és bensőségesebben értsük azoknak a nemzeteknek a múltját és jelenét, amelyekkel együtt élünk. Kelet-Európa történetének marxista megvilágítására azért kell törekednünk, hogy a hamis mítoszokat, amelyek még ma is annyi sok mérgezőfélreértés forrásai - leleplezzük. Kelet-Európát azért kell megismernünk, hogy nemzetünk pontos helyének felismerésével e tájegység törvényszerűségei között - nemzeti és nemzetközi céljaink megvalósításához reális alapokon nyúljunk hozzáN 77 Für Lajos: Milyen nyelven beszélnek a székelyek? Tiszatáj. 1972/8, 57-66. 78 Für Lajos: Hazánk Kelet-Európa. Tiszatáj, 1973/5, 63-69. 79 Kiss Gy. Csaba: Kelet-Európa hullámhosszán. Tiszatáj, 1973/1,80-82. 80 Illyés Gyula 1955-ben írt, Bartók című versének egy sora. 81 E. Fehér Pál: Kelet-Európáról - legendák nélkül. Népszabadság (Vasárnapi melléklet), 1974.05.09.7. 56
