Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
Forrásvidék Szeredi Pál ellentmondásos.”72 A csoportok elkülönülve, mégis egymásra figyelve, esetenként összefogva élték meg a következő évtizedet. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésén és elfogadtatásán munkálkodó hatalom éveken keresztül hagyta, eltűrte a kulturális élet liberalizálódását, az új stílusok és felfogások megjelenését. Az 1968-as „Prágai tavasz” és a csehszlovák reformok letöréséhez nyújtott augusztusi magyar fegyveres segítségnyújtás azonban felborította az addigi csendes kompromisszumot. Az események megítélésében nem lehetett kívülállónak maradni. Napok alatt elindult egy aláírásgyűjtő akció, melynek középpontjába Csoóri Sándor került. Csoóri egy filmgyári ismerősétől szerzett tudomást a bevonulásról. Tornai Józsefet kereste fel, telefonon hívták Gyurkó Lászlót, majd áttelepültek a Gellért szálló presszójába, s azon tanakodtak, mit lehetne tenni. Csoóri felhívta Darvas Józsefet, s arra kérte, hogy csődítsen össze húsz magyar írót, akik tiltakozó nyilatkozatot készítenek a megszállás ellen. Darvas visszautasította a javaslatot. Illyés Tihanyban volt, nem érték utol, ezért Veres Péterhez zarándokoltak el. Verestől egy nyilatkozatot szerettek volna kicsikarni, melyet a L’Unita című olasz lapban szándékoztak elhelyezni. Veres kételkedett a nyilatkozat megtételének helyességében, így tőle sem remélhettek támogatást akciójukhoz. Augusztus 23-ára Csoóri elkészült a tiltakozó nyilatkozat szövegével, és elkezdtek támogató aláírásokat gyűjteni. Jártak Veszprémben a Jancsó Miklós-Hernádi Gyula szerzőpáros által készülő Fényes szellők című film forgatásán, Huszár Tibornál és más asztaltársaságbeli barátoknál. Gyűltek az aláírások. Illyéssel augusztus 25-én találkoztak Tihanyban. Csoóri, Kosa Ferenc, Gyurkó László, Sára Sándor látogatta meg Illyést. Tőle sem kaptak biztatást. Gyurkó Aczélhoz is elment. Egy városi legenda szerint Aczél azt mondta Gyurkónak „...én szervezném az aláírásgyűjtést, ha szabad ember lennék”, ám hatalmi helyzeténél fogva lebeszélte őket a nyílt kiállásról, és retorziókat helyezett kilátásba, amennyiben folytatják azt. Csoóri ekkor szembesült végérvényesen a rendszer bezártságával, s vált éles hangú kritikusává, ellenállójává. Az akció egy másik felismeréshez is vezetett. A népi írók nagy nemzedéke a folyamatos feszültségben „elfáradt”, a nyílt kiállást már nem vállalták. Némelyek megszerzett pozícióikat 72 Az írószövetség Fiatal írók Bizottságának munkaterve az 1963-as évre, 1963. március 30. MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság 1963. május 3-ai ülésének jegyzőkönyve. MOL M-KS 288—41/7. ő. e. 50
