Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy rainta-Magyarországot szervezni idebent” évfolyam utolsó, novemberi-decemberi száma már nem hagyta el a nyomdát, miként a többi folyóiraté sem. Az 1957-es egyetlen számban nagyrészt az elmaradt anyag látott napvilágot. 1958 végére teremtődtek meg a feltételei annak, hogy az Alföld ismét megjelenhessen. Az 1960-as évek közepétől, a népművelési, közművelődési kérdésekkel foglalkozó cikkeknek, vitáknak egyik legfontosabb fórumaivá vált. Azzal vívott ki tekintélyt magának, hogy olyan műveket is megjelentetett, amelyeket a központi lapok valamilyen oknál fogva nem vállaltak, és ideológiai problémákra vagy politikai bizonytalanságokra hivatkozva elutasítottak. A folyóiratban vita bontakozott ki a kispolgári életformáról, a tanyakérdésről, majd a hatvanas évek közepén a népművelés szerepéről és fontosságáról. Ezek az ankétok egy-egy téma kapcsán országos gondokat, esetleg nézeteltéréseket jelenítettek meg. A Tanyakérdés-Sorskérdésről folyó másfél éves eszmecserének fontos része volt a tulajdon szerepének értelmezése a szocializmus viszonyai között, a vidéki életfeltételek változásának, nota bene elmaradottságának kritikája. A Jelenkor első száma 1958 októberében látott napvilágot Pécsett, a Dunántúl című megszüntetett folyóirat jogutódjaként, és - amint Németh László mondataiból is kitetszett - a kulturális közvélemény a hatvanas évek elején az egyik legjobb magyar irodalmi lapnak tartotta. A lapot szerkesztő Tüskés Tibor sikerrel csábította a folyóirathoz az ismert budapesti szerzőket éppúgy, mint a pályakezdő fiatalokat. Illyés Gyula, Déry Tibor, Mándy Iván, Kodolányi János mellett megjelentek Weöres Sándor, Somlyó György, Mészöly Miklós versei, prózai alkotásai is. Tüskés Tibor indította el Bertha Bulcsú és Lázár Ervin szerkesztői pályafutását. A Tiszatáj 1957 szeptemberében a Hazafias Népfront égisze alatt indult újra és ortodox baloldali irányzatú folyóiratként ismerte meg a közvélemény. 1963 decemberétől került a szerkesztőbizottságba Ilia Mihály. A szerkesztőként dolgozó Kovács Sándor Ivánnal lassan átalakították a Tiszatáj profilját. Az 1963 júliusi számba Ilia Mihály becsempészte a marosvásárhelyi Igaz Szó című folyóirat megjelenésének 10. évfordulójáról szóló kis írását. Mi előszeretettel közlünk skót vagy amerikai fiatal írót [mármint a Tiszatáj - Sz. P.L de gyakran megfeledkezünk a szomszéd népek, így a román irodalom új hajtásairól, még azokról is, amelyek magyar nyelvűek. Pedig Fábry Zoltán nem is olyan régen figyelmeztetett bennünket az Irodalmi Szemlében, hogy az ilyesfajta gondatlanság szellemi öncsonkítást jelent. (Vidéki folyóirataink sokat tehetnének a szomszéd népek irodalmának propagálásáért, de különösen 47
