Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)

Folyóiratok jegyzéke

Folyóiratok jegyzéke József és Jankovich Ferenc; kritikusai Imre Katalin, Kárpáti Aurél, Győré Imre és Jovánovics Miklós voltak. Az irodalmi hagyományból Adyt, Mó- riczot és József Attilát emelték ki, és többszöri kitekintést adtak Románia, Kína irodalmi életére. 1957 őszén a lap szerkesztésébe bekapcsolódott Mesterházi Lajos. Hoz­zá elsősorban az akkori középnemzedékhez tartozó és az 1956 előtt párttag­írók egy része csatlakozott. 1959-től Szabolcsi Miklós vette át a lap irányítá­sát, őt követte Dobozy Imre, majd Nemes György, akinek szerkesztése alatt nyerte el végleges arculatát és irányvonalát. 1959-től 1963-ig az írószövetség lapja volt. Sokan adták írásaikat a hetilapnak, mint például Déry Tibor, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Németh László, sőt ekkor már külföldi írók műveit is közölték. Az 1960-as évek közepére a lap minőségi újsággá fejlődött, elegyítette az irodalmat és a közéletet. Bőven tartalmazott verseket, novellákat, űn. kö­zérzet-publicisztikákat, műkritikákat. A legkülönbözőbb közéleti témákban indítottak vitákat, amelyekhez bárki hozzászólhatott, a levelezési rovat ré­vén. Ebben az időszakban szilárdult meg a lap szerkezete. Az 1960-as évek­ben a példányszám is emelkedésnek indult. Az 1970-es évekre elérte a 70 ezret. 1974-ben Jovánovics Miklóst nevezték ki főszerkesztőnek. A magas nívót képviselő lap a megjelenő vitafórumok segítségével bővítette az ol­vasótábort, s a pedagógusok, műszakiak, agrárértelmiségiek, közgazdászok köréből az újság viszonylag stabil olvasókört teremtett. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején, a politikai események ha­tására megváltozott az arány a lapban: több lett az élet és kevesebb az iroda­lom, tehát a közéleti témájú írások vették át a szerepet. Az Elet és Irodalom uralta a fővárosi lappiacot és az irodalmi életet. Szerkesztői némi önteltség­gel válogatták ki a jelentkezők közül a megjelenésre kerülő műveket, értékí­téletüket megfellebbezhetetlennek tekintették. 1981-ben Jovánovics Miklóst megválasztották az írószövetség főtitká­rává, és miután ő lett a Magvető Kiadó elnöke, 1982-ben megvált a laptól. Helyére Bata Imre került, aki megváltozott szellemiségben vezette tovább a lapot. Az addigi liberális hangvétel mellett nagyobb teret kaptak a nemzeti demokraták is. Az 1980-as évek első felében az igény és az olvasottság révén a lapel­adás 120 ezer példányszámra növekedett, kiadását azonban politikai okokból 60 ezerre korlátozták. Egyre több olyan írás látott napvilágot, mely burkoltan 311

Next

/
Oldalképek
Tartalom