Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: „Leltárhiány”
Forrásvidék Szekér Nóra azonosulási keretekben a kisebbséget, mint történelmileg létrejött önálló közösséget, autonóm társadalmi jelenséget, csak gonddal vagy egyáltalán nem tudják elhelyezni. Az egyik esetben az atomizált állampolgárok együttese, mint társadalomkép teszi kérdésessé a nyelvi-kulturális másságra épülő szerves közösségképződés értelmét és jogosultságát. A másikban egy központilag, hatalmi eszközökkel előidézett monolitikus „nemzeti” egység zárja ki végső soron mindenféle autonóm csoportszerveződés lehetőségét. [...] A fasiszta rendszer a kívánt teljes államnemzeti egységet már nemcsak politikai eszközökkel igyekezett elérni, hanem a tömeges fizikai eltávolítással (illetve felszámolással) is. [...] Tudni kell azonban, hogy nem mindenütt tűntek el teljesen azok az erők, amelyek a kisebbségi kérdés megoldását a tömeges felszámolás valamelyik változatában látják. Ezért szükséges emlékeztetni, hogy a kulturális Endlösung is népirtás: annak időben elnyújtottabb, megjelenésében civilizáltabb, de tartalmában nem feltétlenül emberségesebb formája. [...] A szocializmus lényegének legtömörebb és talán legtalálóbb megfogalmazása az, hogy: embervédelem. Az az eszme, amelyet ez a szó jelöl, az embert egyénileg és közösségileg is védeni kívánja valamennyi társadalmi igazságtalanság, alárendeltség és függés ellenében, beleérje ebbe természetesen a nemzeti viszonyokat is. Következésképp minden olyan elméleti és hatalmi-politikai megnyilvánulás, amely nemzeti kizárólagosságot [... ] valósít meg lényegénél fogva nem szocialista; végső soron diszkreditálja magát az egész eszmét és gyakorlatot egyaránt.660 * Tóth Dezső művelődésügyi miniszterhelyettes az 1983. szeptemberi ÉS-nek adott interjúja egy hosszúra nyúlt hatalmi beavatkozás végére kívánt pontot tenni: A Mozgó Világ ideológiai-politikai arculatára az utóbbi években sajnos egyre inkább [...] a kétségbeesés vált jellemzővé. A valóságfeltáró írásainak hasznos tanulságait mindinkább pesszimisztikusan torzító, leszerelő hatások szorítják háttérbe. [...] Az indokolt társadalomkritika hangját [...] a bizalmatlanság keltésé, nem egyszer az odamondogató hangulatkeltésé váltogatja. [...] Számon kívül maradnak a szocialista táborhoz való tartozásunk erőforrásai, internacionalista érdekeink. [...] Ezeknek a jelenségeknek az összessége már a marxizmus szerkesztőségi képviseletének háttérbe 660 Joó Rudolf: A kisebbségi demokrácia fogalma. Tiszatáj, 1985/12, [50-57] 50-56. 276
