Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Juhász-Pintér Pál: „Magánügy vagy közügy?”
Forrásvidék Juhász-Pintér Pál egyfajta erkölcsi attitűdöt is felvetített. Bor kíméletlen bírálatot mondott erről a jelenségről: aranyat mosnak a maguk Kaliforniájában, jólétük növekedését nem a társadalom összefogásától, nem is az államtól várják, hanem a saját ügyeskedésüktől [...] megteremti a kenyér és a szájak közötti üdvös egyensúlyt: tartózkodik a szaporodástól.547 Ahogy korábban láthattuk, az erkölcsi és társadalmi dimenzió összekapcsolása már jóval korábban, Illyés Gyulánál is jelentkezett. Bor Ambrus írásában is megjelent egy fontos, azóta is a viták kereszttüzében álló jelenség, az abortusz ügye. Bár a szerző a művi vetélés lehetőségét nem elsődlegesen tekintette a mértéktelen születéscsökkenés okának, arra mindenképpen felhívta a figyelmet, hogy a rendeletileg biztosított abortusz évente 8-9000 meg nem született gyermeket jelent. Bozóky Éva már a következő év elején, 1964. január 11-én folytatta a megkezdett diskurzust Magánügy vagy a köz gondjai címmel. A szerző a nők szemszögéből tette fel a kérdést: Mert mit ér a mi erőfeszítésünk, ha a családok 30 százaléka gyermektelen, 34 százaléka pedig egykés? A többség nyomja rá a bélyegét a kollektívumra.548 A bélyeg akkor azt jelentette, hogy a magyar társadalom olyan születési arányszámot produkált, amellyel utolsó előttiek voltunk Európában. Bozóky Éva rámutatott, hogy az alacsony születésszám nemcsak egyszerűen azt jelenti, hogy csökken a népességszám, de az egyetlen gyermek igénye és önzése mérhetetlen, s később is csak kivételesen és csak keserves tapasztalatok árán lesz közösségi emberré.549 Egyik legfontosabb következtetése, hogy a tendenciák hátterében az áll, hogy a gyermekvállalás az adott korban magánügy, holott meglátása szerint ezt igenis közügyként kellene kezelni. Bozóky Éva ez utóbbi megállapítása, miszerint a gyermekvállalás, a népesedés kérdése bizonyos szempontból igenis közügy, egy egész közösség boldogulásának alapja, a népi-nemzeti értelmiségiek közös gondolata ezen a téren. Hogy nemcsak egyfajta elvi síkon kibontakozó vitáról van szó, mutatja például az is, hogy a szerző konkrét szakpolitikai jellegű javaslatokat is felvet, amelyek a helyzet rendezésének irányába mutathatnak: ilyen a családi pótlék összegének emelése, illetve a dolgozó anyák munkaidejének kérdése. 547 Bor Ambrus: Több kenyér - kevesebb gyerek? Élet és Irodalom, 1963. 12. 14. 5. 54x Bozóky Éva: Magánügy vagy a köz gondja? Élet és Irodalom, 1964. 01.11. [7-8] 7. 549 Uo. 234
