Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán: Áttörő szavak „a résnyire felhúzott zsilipen”
Áttörő szavak „a résnyire felhúzott zsilipen” Szerinte nem a régmúltba, a „magyar elnyomás” időszakába kell visszamenni: Trianon neurózisa egyformán őrült folyamatokat indított el minden érintett félben. A vesztesek az igazi fájdalmakon túl, a fantomfájdalmaktól is szenvedtek, a nyerteseket pedig a gőg és rémület páros érzése gyötörte.530 A neurózis pedig - folytatta a szónok - azóta szinte szünet nélkül fennmaradt, a két világháború közötti csehszlovák polgári korszak, valamint az 1945 utáni Groza Péter-féle román vezetés alatti rövid enyhülést leszámítva. Meggyőződésem, hogy minden másképpen történik velünk és körülöttünk, ha a trianoni döntés olyan területeket szakít és hagy meg, mint a második bécsi döntés: Eszak-Erdély - zömében magyar lakossággal - Magyarországé, s Dél-Erdély pedig Romániához kerül. Szorongva írom le ezeket a mondatokat, mert máris hallom a felbőszült vádaskodást mind a négy égtáj felől: ez volt a hitleri döntés is! Csakugyan ez volt, de én nem az ő döntését helyeslem, hanem a tényt magát, amivel ő számítóan visszaélt.530 531 Csoóri e logika alapján mondott komoly bírálatot a Horthy-kor- szak háború alatti teljesítményéről: ha a kormányzó 1944 márciusában cselekszik október helyett, talán minden másképp alakul. Mindez akár Észak-Erdély megtartásához is hozzájárulhatott volna, [s] mennyivel mást jelentene ma egy két oldalról kiegyensúlyozott térség: egy Észak-Erdélyt finoman ellenpontozó Dél-Erdély és fordítva.532 Csoóri persze a Kádár-korszak magyar kormányainak politikáját is elmarasztalta, amely a tehetetlenséget kezdetben azzal indokolta, hogy ha bármit lép, azzal az érintetteknek okoz kárt. Az érvelés hamar megbukott, mivel a helyzet a hallgatás ellenére egyre rosszabbá vált. Az ezt felváltó érvrendszer szerint azért nem léphetünk, mert egyszerre több fronton - az e kérdésben mindenképpen összezáró kisantant-államok között - nem lehet helytállni. Csoóri másfajta politikát ajánlott: Magyarország 1956 óta és a meghirdetett gazdasági reform következtében annyira a világfigyelem elé került, hogy a száz esztendők óta ránkdobált gyalázatot most rázhatnánk le magunkról leginkább. Végre hisznek nekünk! Végre elfogadhatnák, hogy ha mi [...] kisebbségeink mellé állnánk, nem a szomszédaink iránti gyűlölet beszélne belőlünk, nem a revízió megromlott szándéka 533 A tanácskozás tárgyalása mégsem Csoóri újabb eszméltető gondolatai miatt fontos. Hiába nevezte az előadást a korreferens Kenedi János, a 530 Uo. 27. 531 Uo. 532 Uo. 30-31. 533 Uo. 33. 227
