Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Forrásvidék Kávássy János Előd vagy Kelet: nem azt jelenti, kivonuljunk-e a nyugati kultúrából, mint ahogy ránk szeretik fogni, hanem hogy akik idáig csendes odahallgatók voltunk, megpróbálhatunk-e végre a kelet-európai népek nevében közbeszólni.” [...] „Ideje, hogy szétnézzünk a házunk táján. Cseh, szerb, román - és patriotizmus? Igen! A nemzet nem föld, hanem egy történelmi rendeltetés, s a történelem nagy igényei összeparancsolnak kicsiny haragosokat. Cseh, szerb, román, német: ellenség, tanítja a régi patriotizmus, én azonban a Rajnától az orosz határig az etnográfiai és nemzeti sérelmek fölött egy új vállalkozás körvonalait látom, mely testvérré teszi az ellenséges népeket?96 A szubjektív bevezetőmre reflektálva általam itt tudatosan hosszan idézettek jó összefoglalását adják annak, milyen komplex és bonyolult vállalást jelentett a közép-európai vagy épp kelet-közép-európai önmeghatározás, szemben az 1945 után kialakított szovjet blokk uniformizált (vagy uniformizálni kívánt) Kelet-Európájával szemben. Bár Kiss Gy. a némethi létkoncepciók múltbéli evolúcióját mutatja be, valójában Kundera esszéjének megjelenése után, Németh László két világháború közötti írásainak ösvényén haladva az egyik legelemzőbb összefoglalását adja a „tejtestvérek” sorsközösségének, illetve annak, hogyan integrálható ebbe Trianon magyar sorsválasztója - hogy a de facto birodalomból396 397 kisországgá lett Magyarország hogyan találhat régi-új szomszédaival közösen vállalható identitást. Olyan új regionális önmeghatározást, melyben a sorsközösség tudata felülírja a múltbéli kölcsönös sérelmeket, és a birodalmak gravitációjában - ha kimondatlanul is, de Hitler letűnt Drittes Reich-jával és Sztálin utódainak (akkor még) nagyon is jelen időbeli Szovjetuniójával egyként szemben - az összetartozás érzését erősíti.398 Lévén, hogy Kiss 396 Kiss Gy. Csaba: „Tejtestvérek”. Németh László Kelet-Európáról 1945 előtt. Alföld, 1985/8,[25-34] 25-31. 397 Bár a magam részéről károsnak és történelmietlennek tartom az egyesek által preferált „Magyar Birodalom” terminust, tény, hogy a Magyar Királyság az Árpádok hódításaitól indítva birodalomként működött. A magyarság e szempontból az államiság kezdeteitől nemcsak állam-, de egyszersmind birodalomalkotó nép is volt, s ezért jelentett akkora kihívást a 19. században a nemzet és a nemzetállam definiálásának kérdése. 398 A fentebb már érintett Vladimír Minác magyarul 1980-ban Összefüggések címmel megjelent esésgyűjteményének (1954-1974) kapcsán a Mozgó Világ 1981-es 9. száma több írást is közölt. Ebben Kiss Gy. Csaba a kritikai felvetések mellett egyértelműen és tudatosan a közeledést, a kötelékformálás lehetőségét szem előtt tartva fogalmazta meg gondolatait: Meggyőződésem, hogy szükség van a magyar-szlovák eszmecserére; nem a 182
