Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: A diktatúra „kis körei”
A diktatúra „kis körei” Aczél politikusi alkatára elsőként a háború utáni időszakban derülhetett fény, amikor a kommunista párt Zemplén vármegyei, majd 1948-tól Baranya vármegyei titkárának nevezték ki. Itt már a jellegzetes aczéli taktikával vezette a megyei pártot, és meglepően kiforrott módszertannal dolgozott. Jól jellemzi ezt a pártközpontnak készített összefoglalója: „...rámentünk az egyénenként való összejövetelre más pártok vezetőivel. Felhasználjuk az SzDP és a Kisgazdap. vezetők kompromittáltságát és karriervágyát. Pl. a Kisgazdapárt egyes vezetői politikailag passzívakká, vagy jóindulatúak- ká váltak, mióta tudattuk velük, hogy adatok vannak a kezünkben ellenük. Mások [...] miután megértettük velük a politikai perspektívát, az erőviszonyokat, karrier okokból baloldaliakká váltak. Általában a megye vezetőivel személyes kapcsolatot építettünk ki. Ugyanakkor bizonyos apró szívességeket is teszünk, amivel szintén lekötelezzük magunk mellé a pártok vezetőit. A célunk az volt, hogy [...] a [megyebizottságot] szívessége miatt szeressék, s a múltjuk ismerete miatt féljenek tőle a reakciósok.”15 Aczél a kommunista párt területi vezetőjeként „társasvacsorákat” szervezett a helyi közélet nagyjainak. A helybeli méltóságokkal - akár azoknak „legreakciósabb” csoportjaival is - barátságokat szőtt, udvarolt nekik, és szívességekkel kötelezte le őket. „Amint a megyébe érkezik, kigyűjteti a papok születésnapját, ajándékokkal kedveskedik nekik, [...] kívánságuk szerint küldet nekik reverendára való szövetet, egy láda tokajit”16 - idézi fel Révész Sándor a Zemplénben folytatott kegy gazdálkodás részleteit. Egy anekdota szerint Aczél titkos utasítására az egyik faluból elvittek egy népszerű papot, majd nagy felháborodással kísért csinnadradattával személyesen járta ki, hogy kiszabadítsák.17 Igaz-e vagy nem, ma már nehéz megmondani, de e történet jól szimbolizálja az aczéli politika lekötelezésre épülő kegyetlen pragmatizmusát. E politika igen hatékonynak bizonyult. Aczél komoly eredményeket mutathatott fel úgy Zemplénben, mint Baranyában. (A kommunista szavazótábor 1945 és 1947 között Zemplénben nőtt a leginkább, 13-ról 28%-ra.)18 Az 15 Politikatörténeti Intézet Levéltára, 274. fond, 16. cs./242, ő. e. Idézi: Révész i. m. 1997, 27-28. 16 Uo. 29. 17 Uo. 30. 18 Uo. 31. 17
