Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Forrásvidék Kávássy János Előd és riportokból szemlézünk, melyek megelőlegezték, illetve leképezték a Magyar Demokrata Fórumot létrehívok saját Közép-Európa387 koncepcióját, azt az álomföldet, melyen ők maguk ébredés után is létezni vágytak. TEJTESTVÉREK Közép-Európa nem volt más, mint egy sajátos etnikai kohó. Az Osztrák-Magyar Monarchia is a népek és etnikai csoportok elegye volt, ezek egymás között vegyültek, keveredtek, érintkeztek. A nemzetiségi torzsalkodásoknak ezért itt megvolt a maga hagyománya. Az új rendszer, a totalitárius rendszer, amely itt berendezkedett a sztálinizmus időszakában, bizonyos fokig még támogatta, sőt, támaszkodott is erre a hagyományra, a bevált jelszó: az „Oszd meg és uralkodj” elve alapján. Nem is nehéz konkrét bizonyítékokra lelni ahhoz, hogy a hivatalosan hirdetett teljes egység, barátság és ehhez hasonló szólamok leple alatt felfedezzük az uszítás kísérleteit. A lengyel Szolidaritás idején - még a szükségállapot bevezetése előtt - például nálunk tervszerűen keltettek lengyelellenes hangulatot. Olyasmivel, hogy „a lengyelek nem akarnak dolgozni”, hogy egyszerűen csak azért van ott zűrzavar, mert szegények, és azért szegények, mert nem dolgoznak. [...] Akkoriban még monolit volt a tömb, és ennélfogva könnyebb volt kezelni, csak azt kellett megakadályozni, hogy kialakuljon valamilyen szolidaritás az egyes nemzetek között. Emellett az egyes demokratizációs törekvések meglehetősen elszigeteltek maradtak. Az általam középsőnek nevezett Európa ellentmondásos helyzete megértetheti velünk, miért éppen itt összpontosult immáron 35 éve Európa drámája. A grandiózus magyar felkelés 1956-ban, a véres mészárlással, ami követte; a Prágai Tavasz, majd Csehszlovákia megszállása 1968-ban; az 1956-os, 1968-as, 1970-es és az utóbbi évek lengyel lázadásai. Drámaiságuk, történelmi jelentőségük tekintetében a földrajzi értelemben vett Európában sem nyugaton, sem keleten nem hasonlítható ösz- sze egyetlen esemény sem a közép-európai lázadás sorozattal. Valamennyi mögött ott állt majdnem az egész nép. Ha Oroszország nem támogatta volna őket, egyetlen ottani rezsim sem tudott volna három óránál tovább ellenállni. Ezzel azt mondom, hogy ami Prágában vagy Varsóban történt, az lényegét tekintve nem Kelet-Európa, nem a szovjet blokk, nem a kommunizmus drámája, hanem Közép-Európa drámája. Kundera i. m. 1984. 387 Szubjektív bevezetőmhöz képest írásomban mindvégig Közép-Európa fogalmát használom, melynek értelmezése, leképezése, tartalma, koncepciója mindig az adott személyhez kötötten jelenik meg (részemről további részletezések nélkül). 172
