Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Nemzetépítés surranópályán
Forrásvidék Szeredi Pál szolidaritásérzéssel viseltetnek egymás iránt. A magyarországi nemzetépítő demokraták nézetrendszere leginkább ez utóbbi gondolathoz állt közel.324 A nemzeti kérdés különböző értelmezése a magyar rendszerkritikusok körében is leképeződött. így például 1980-ban, amikor a fiatal írók szerepéről, felelősségéről szóló ankét zajlott az Élet és Irodalom című hetilapban. A vitában megszólaló Csoóri Sándor fogalmazta meg a depresszióba süllyedő irodalom, az értékeket kereső kulturális élet bizonytalanságát kiváltó okokat: Az irodalmunkat én azért látom a borús tengődés állapotában vergődni, s kiemelkedő értékeivel is csak félsikerekig jutni, mert ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe. S ott van ez a szellemében is.325 326 A közbeszédbe beemelt értelmezés - a nemzet, mint közös vállalkozás —, pár héten belül kiváltotta a nemzet szerepéről másképpen gondolkodók felháborodott reakcióját: Nálunk a nemzet évszázadok óta már csak azért sem lehetett közös vállalkozás, mert - egy-egy kurta pillanattól eltekintve - állandóan szembekerült egymással - hamis, de történelmileg szükségszerű alternatívaként - a haladás és a nemzeti szellem326 - írta Eörsi István Csoórinak válaszként szánt esszéjében. A nemzetfogalom modernista felfogását valló Eörsi a nemzeti közösség elvét képviselő gondolatot a polgárosodás, a feudális, félfeudális állapotokból kitörni akaró Magyarország, azaz a szerinte haladást jelentő törekvésekkel szemben állónak tüntette fel. Sommás értékítélete már csak azért sem állhatta meg helyét, mert a polgárosodó társadalom, a modern világ eredményeinek hazai meghonosítása a nemzeti demokraták programjában is szerepelt, ellenben ők a közös történelmi emlékezetben, kultúrában, a hazáért, annak fejlesztésért érzett felelősség- vállalásban, a magukat a nemzethez tartozókért érzett szolidaritás vállalásában vélték felfedezni azt a társadalomalakító erőt, mely a nemzetet a modern államok sorába, a demokratikus közösség tagjai közé emeli. Míg a modernista felfogást képviselő polgári demokraták a demokrácia megteremtését 324 A téma mélyebb összefüggései iránt érdeklődőknek az alábbi kiadványok tanulmányozását ajánljuk: Reinhart Koselleck: Nép, nemzet, nacionalizmus, tömeg. Fordította Vincze Ferenc-Klement Judit. Korall, 2009/ 11, 5-15.; Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Szerk. Kántor Zoltán. Budapest, Rejtjel, 2004.; Anthony D. Smith: Nationalism. Theory, Ideology, History. Cambridge, Polity Press, 2001.; Amanda Machin: Nations and Democracy. New Theoretical Perspectives. New York-London, Routledge, 2015. 325 Csoóri Sándor: A panaszos hangról. Élet és Irodalom, 1980. augusztus 9.4. 326 Eörsi István: Csoóri Sándor panaszáról. Élet és Irodalom, 1980. augusztus 30.4. 150
