Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Marschal Adrienn-Szekér Nóra: Ideológiai harc - múlt időben
Forrásvidék Marschal Adrienn-Szekér Nóra teljességét. Közép-Kelet-Európában a fasizmusokat sem lehet elszigetelten vizsgálni. Az ellenmítoszok természete olyan, mint a mítoszoké. Kárt is éppúgy okoznak. Terjesztésük indulatokat szabadíthat föl, délibábokat táplálhat, és - paradox módon - segítheti azt, ami ellen úgymond harcol, a nacionalizmust?05 A vita lezajlása idején Pozsgay Imre volt a művelődési miniszter, így a főszerkesztői értekezleteken - ahol a nem megfelelő szellemű írásokat kérték számon - Pozsgay elnökölt. A vita egyik érdekessége, hogy a szokásos forgatókönyvvel ellentétben - talán egyetlen alkalommal a Kádár-korszak időszakában - Aczél György bizalmasát, a hivatalos kultúrpolitika szócsövét, E. Fehér Pált kérték számon „a lengyel kérdésben elhibázott cikke miatt”, nem pedig az általa megtámadott szerzőt.305 306 Teleki Pál történelmi szerepének árnyalása két évvel később a Mozgó Világ hasábjain folytatódott. Az 1982. júliusi számban jelent meg Goron- dy-Novák Sándor Tragédiák előérzetében - Teleki Pál helyzetértékelése az első bécsi döntés után című írása, mely a visszaemlékezések személyes hangján ad betekintést Teleki tojástáncra emlékeztető politikájáról, ami a bel- és külpolitika nyomás kényszere mellett igyekezett kiküszöbölni mindenféle hitleri befolyást.307 Már a bevezető sorok is egy olyan szemléletmódot tükröztek, amely összeegyeztethetetlen E. Fehér Pál summás ítéletével: 1937-ben, amikor a budapesti egyetem jogi doktorrá avatott, érdeklődésem egyik legfájóbb megoldatlan ügyünk, nemzetiségi politikánk felé fordult. Ezen a területen akartam dolgozni. Teleki Páltól meghallgatást kértem. Az új fiatal értelmiség nevelését is szolgálni akaró tudós professzor megnyerő közvetlenséggel így szólt: „Hazánk e legtragikusabb kérdéséhez csak az merjen hozzányúlni, aki először: a nemzetiségek intellektuális és népi rétegeivel huzamos, bensőséges kapcsolatot tartva megismerte azok vágyait, lelkialkatát, gondolatvilágát. Másodszor: mélyen, emberien érző módon tudja más nemzeti közösségek életigényét összeegyeztetni a magyarság problémáival. Harmadszor: aki fegyelmezett idegrendszerrel, bölcs történelmi szemlélettel, 305 Kiss Gy. Csaba és Kovács István levele az Élet és Irodalom szerkesztőségének. 1980. január 21. RETÖRKI Archívum, Bíró Zoltán közéleti és politikai iratai (I—IV. doboz). 306 Vörös László: Szigorúan ellenőrzött mondatok. Szeged, Tiszatáj Könyvek, 2004, 167. 307 Gorondy-Novák Sándor: Tragédiák előérzetében. Teleki Pál helyzetértékelése az első bécsi döntés után. Mozgó Világ, 1982/7, 86-95. 140
