Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Marschal Adrienn-Szekér Nóra: Ideológiai harc - múlt időben
Ideológiai harc - múlt időben Perjés Géza, Ludovikát végzett hadtörténész szinte elsőként szállt szembe ezzel az ítélkező szemléletet érvényesítő történelemfelfogással.274 275 276 1967-es tanulmányában finoman bírálta, hogy a haladás vált a történelem értékmérőjévé. Nyíltan kritizálta azt a tendenciát, ami burkoltan a nemzeti önértékelés irányait negatív és önmarcangoló irányba akarja terelni. Meggyőződésem, hogy lélektanilag is törvényszerű, hogy történelmünket - ha megismertük! - végső soron pozitívan értékeljük és szeressük275 - fogalmaz Perjés Géza. Majd öt évvel később így írt: A nagy „elvi” és történetfilozófiai - persze igen sok esetben nagyon is aktuálpolitikai célokat szolgáló - eszmefuttatások kiszorították az eseményeket, és a magyar történetírás bizonyos fokig elvesztette kapcsolatát a valóságos megtörtént történelemmel. [...] Kiiktatva a magyar történelemből a földrajzi és politikai helyzetből eredő „sorskérdéseket”, azt egy személyi hitványságok által mesterségesen elrontott, hovatovább már szégyellni való históriává alacsonyította, és teljesen méltánytalanul valamilyen „objektív haladás” mércéjéhez viszonyította.216 Igen bátor mondatok 1972-ben. Perjés Géza korának egyik kiemelkedő képességű történésze volt. Az ötvenes években segédmunkásként dolgozott a Ganz gyárban, a Kádár-rendszerben már állást kapott a Hadtörténeti Intézetben, de csak mint másodvonalbeli munkatárs dolgozhatott. „Neve ma sem szerepel a lexikonokban.”277 A deheroizáló koncepció egyik legjelentősebb vitapartnere azonban - ahogy azt Őze Sándor is megfogalmazta - nem történész, hanem Illyés Gyula volt, aki lényegében egész életművével szállt szembe a „nemzetvita” és a Kádár-korszak nemzetfelfogásával.278 Szellem és erőszak című kötetének 274 E vita egyik gyújtópontja Nemeskürty István Ez történt Mohács körül című könyve volt, mely népszerűsítő formában fogalmazta meg a hivatalos szemléletet. Nemeskürty könyvének kritikája Kiss Ferenc Feliratában is hangsúlyosan szerepel. Erről Nemeskürty álláspontját lásd: Nemeskürty István: Magam mentsége Mohács után. Jelenkor, 1976/10, 928-938. A vitáról részletesen lásd: Zöldi László: A múlt prófétája, avagy a Nemeskürty-rejtély. Budapest, Magvető, 1989. 275 Perjés Géza: A hazafiság és a történelemszemlélet értelmi és érzelmi összetevői. Kortárs, 1967/12,[1959-1966] 1966. 276 Perjés Géza: Ideológiatörténet és történeti valóság. Válasz Szűcs Jenőnek. Valóság, 1972/8, [46-61] 46-47. 277 Őze m. 2009, 258. 131
