Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Forrás vidék Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra szocializmus, a szocialista vezetés által felkarolhatónak, sőt felkarolandónak - láttatta a szomszédos országokban tapasztalható, elsősorban a magyarság ellen irányuló anyanyelvi megkülönböztetést. ...ha emberek azért zsákmányolnak ki s nyomorítanak meg embereket, megtetézve mintegy az osztályhelyzetük okozta szenvedést, mert az utóbbiak az arcszínük, a vallásuk, az anyanyelvűk folytán is kedvezőtlenebb állapotúak? Nem kétséges, hogy ennek kérdése és megoldásra sarkalló föladata is társadalmi; szociális. Sőt: szocialista.250 A korszak jellegét tekintve megdöbbentően éles és találó bírálatot mondott - neveket nem említve - azokról az államokról, amelyek kisebbségeik számára ellehetetlenítik az anyanyelv-használatot. Jelképes példaként az utcanevek kisebbségi nyelven történő kiírásának megtiltásával érzékeltette a helyzet abszurditását.251 252 253 A problémák természetesen nem írhatók csak és kizárólag az utódállamok számlájára. Az elnyomás egyes módjait aligha lehetne alkalmazni az anyaországi társadalom és politika megdöbbentő tudatzavarai nélkül. Nagy hatású példával illusztrálta a fiatal értelmiség e kérdésben való tudatállapotának katasztrofális helyzetét: Egyik vidéki egyetemünk első éves hallgatóinak kérdőívén [...] ez is ott volt: milyen nyelven beszélnek a székelyek? [...] A fenti kérdésre a válaszok 23 százaléka ingadozó volt. De akadt, amely a székelyt külön nyelvnek, sőt olyan, amely románnak vélte?52 Illyés esszéi szándékoltan fogalomtisztázóak. Nemzeti sorskérdésként - egy Lukács Györgyhöz írott levelében - például azon problémákat definiálja, amelyek egy nép történelmében lényegileg a társadalmi rendek változásával sem változnak automatikusan, hanem csak külön erőfeszítések árán..?55 Fasiszta az, aki a maga nyelvi, „nemzeti” közösségének több jogot szán, erőszakkal is, mint a többiek. (Ugyanúgy elmarasztalandónak ítélte 250 Illyés Gyula: Szakvizsgán - nacionalizmusból. Útijegyzetek. I. Népszabadság, 1970.05. 24.7. 251 Illyés Gyula: Szakvizsgán - nacionalizmusból. Útijegyzetek III. Népszabadság, 1970. 06.07.5. 252 Illyés Gyula: A Magyar Nyelvőr ünnepére. Népszabadság, 1972. 01. 16. [5-6] 5. Az itt megpendített kérdést gondolta és elemezte tovább, híres tanulmányának címéül választva Für Lajos még ugyanebben az évben: Für Lajos: Milyen nyelven beszélnek a székelyek? Tiszatáj, 1972/8, 57-66. 253 Illyés Gyula: „A sorsproblémák”-ról. Népszabadság, 1971.02. 14. [6-7] 6. 122
