Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Forrásvidék Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra vele megteremthető demokráciáról a legtöbb és leghitelesebb mondanivalója volt? [...] Bibó István nem kellett a magyar konszolidációnak, mert legfontosabb tanulmányaiban félreérthetetlen pontossággal mutatott rá az 1867-es kiegyezés felemás voltára, [...] ennek a rossz, hazug kiegyezésnek a huszadik századi továbbéléseire, és a legújabb kiegyezést végrehajtó magyar társadalom, elsősorban az értelmiség mintegy ösztönszerűen is óvakodott ennek a rámutatásnak a felidézésétől, az esetleges analógiákkal való szembesüléstől, és rossz lelkiismerettel inkább hallgatott Bibóról. [...] Mit mondhatunk tehát végül, miért nem kellett Bibó, miért hiányzott több mint két évtizeden át még jóformán az agyakból és az elkomoruló baráti eszmecserékből is, miért csak a halála híre rántotta össze a szíveket? Azért, mert az volt, aki volt? Igen, részben! Sokkal inkább azonban azért, mert az a kor, illetve ez a kor, ez a kiegyezés az, ami. Olyan, amilyen.”218 Fekete Gyula Szellem és hatalom című tanulmánya Csurkához hasonlóan a kádári kompromisszum szellemromboló hatását, Bibó szellemiségének mintegy ellentétpárjaként a diktatórikus hatalom természetét, vagyis saját korának politikai rendszerét veszi számba.219 Nincs olyan zsarnok, aki belenyugodnék, hogy a gondolatnak nem ura. Hiszen, aki belenyugszik, az már nem zsarnok. Viszont nincs olyan igazán értelmes ember, aki belenyugodnék abba, hogy gondolatait alá kell rendelje valamilyen égi vagy földi hatalomnak. És Bibó életútja ennek a vállalásnak lett a szimbóluma: Bibó kritikája belülről fakadó [...]. A forradalommal egynemű. Módszerét saját szavaival így jellemezhetném: „A valósághoz tartozó minden dolog kimondása és mérlegre tétele.” Ebben kérlelhetetlen. [...] Elemzései, okfejtései a szellemi szuverenitás, a független, tiszteletet parancsolván eredeti gondolkodás mintapéldái lehetnek. [...] Ritka pillanat a történelemben, amikor a nem politikus alkatú szuverén szellem ennyire a direkt politika anyanyelvén szól bele az események menetébe,”220 Fekete Gyula az 1980-as évek szellemi válságának gyökereit Bibó 1867-es kiegyezéskritikájából kiindulva közelítette meg: Az 1867-es kiegyezés politikai hazugságokra épült, „fikciókból, feltevésekből, követelésekből 218 Csurka István: Bibó-felejtés. In Bibó-emlékkönyv. II. Szerk. Réz Pál. Budapest-Bem, Századvég Kiadó-Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1991,416^121. 219 Fekete Gyula: Szellem és hatalom. In Uo. [29^12] 29. A szöveg 1983-ban a Tiszatájban is megjelent: Szellem és hatalom. Bibó István emlékének. Tiszatáj, 1983/7, 96-105. 220 Bibó-emlékkönyv i. m. 1991,34. 112