Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Táborszemle Botlik József szervezett sztrájkokkal és tüntetésekkel nyomatékosítva, államcsínyszerűen történt meg a kommunista hatalomátvétel. Két hét múltán, 1948. március 10-én találtak rá Jan Masaryk külügyminiszter holttestére, aki a hivatalos vizsgálat szerint a fürdőszobája ablakán kiugorva vetett véget életének. Ön- gyilkosságának hírét a közvélemény és a nyugati sajtó gyanúval fogadta - kitudódott, hogy Jan Masaryk éppen arra készült, hogy elhagyja az országot ezért az esetet hamarosan elnevezték „harmadik prágai defenesztrációnak”. A nemzetgyűlés május 9-én elfogadta az 1936-os szovjet alkotmány mintájára készült új csehszlovák alkotmány törvényt, amely meg sem említette az országban élő nemzeti kisebbségeket. A május 30-án tartott nemzet- gyűlési választásokon a kommunista párt vezette Nemzeti Frontra a lakosság 89%-a szavazott. Emiatt június 2-án Edvard Benes köztársasági elnök lemondott, aki az államosítások elrendelésével, a megtorlás szabadjára engedésével és a Gottwald-kormány politikájának eltűrésével jelentősen megkönnyítette a kommunisták hatalomra kerülését. Benes lemondása után két héttel, 1948. június 15-én a köztársasági elnök Klement Gottwald, az új miniszterelnök a szintén kommunista Antonín Zápotocky (1884-1957) lett. Ezt követően az ipar és a kereskedelem egészét államosították, s megkezdték a mezőgazdaság erőszakos átalakítását, a parasztság kényszerközösségekbe való tömörítését. A hatalom további összpontosítását jelentette, amikor a CSKP 1948 júniusában magába olvasztotta a Szociáldemokrata Pártot, majd szeptemberben az addig szervezetileg elkülönülő Szlovák Kommunista Pártot. Egyes szlovák vezetőket koholt perekben, bíróságok ítélték el. Erre az időszakra a polgári pártokat már elsorvasztották, törvénybe iktatták a CSKP vezető szerepét, és megkezdték az ország szovjet mintára történő átalakítását. Sajátos egypártrendszer jött létre, amelynek kereteiben a Nemzeti Front több pártja csak névlegesen őrizte meg önállóságát. A sajtó- és szólásszabadságot felszámolták. A kommunista párt döntő szerepet töltött be a politikában, a gazdaságban és kultúrában, az egyházak elnyomásában, a görög katolikus felekezet felszámolásában, papjainak üldözésében, a hitélet korlátozásában, s az élet minden területét ellenőrizte. Csehszlovákia szintén átvette a szovjet tervgazdálkodást, és a Moszkvában 1949. január 25-én megalakult Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST tagjaként gazdaságilag is teljesen függő helyzetbe került a Szovjetuniótól. A közvetlen, „kézi vezérlésű” irányítási rendszer visszavetette a csehszlovák ipar fejlődését, amely hamarosan a gazdaság és a lakosság ellátásának zavaraihoz vezetett. 44
