Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Szeredi Pál: Az egyéniség országa - Magyarország

Az egyéniség országa - Magyarország Magyarország értelmiséget és a bolsevik ideológiával ellentétes minden véleményt. Ered­ményességéről - amint az Riba András László tanulmányából kiderül - ele­gendő talán csak egyetlen adat: a kapitalista-revizionista világ ellen harcoló hős albán nép átlagéletkora még 1989-ben is csak 27 év volt... Romániával kapcsolatban természetesen számtalan kötelék, fájdalmas történet és magyar vonatkozású emlék merül fel szinte mindenkiben. Úgy hiszem, senki sem felejti 1989 karácsonyát, amikor az egész ország követte visszafojtott lélegzettel a romániai „háború”, a rendszerváltás forradalmának eseményeit, az ondolált hajú diktátor tárgyalását és kivégzését. Beke Mi­hály András tanulmányából számtalan részletét ismerhetjük meg a kollektív bűnösséggel vádolt magyar kisebbség sorsának, a határokon átívelő etnikai közösségek problematikájának. Miként lehetne ennek a régiónak sorsát megérteni, ha nem ismerjük Jan Palach nevét, aki 1969. január 19-én Prágában, a Vencel téren gyújtotta fel saját testét, vértanúhalált vállalva a rendszer elleni tiltakozásul. Temetésén 750 ezren vettek részt. Botlik József tanulmányából azt is megtudhatjuk, hogy alig egy hónappal később egy másik 19 éves fiatal megismételte Palach tettét, és a rendőrség Csehszlovákiában további tíz önégetésben nyomozott 1969 januárjában. A német plakáttenger, a jugoszláv túlélési trükkök, a lengyel konspi- rációs technikák, a bolgár „kirakatpolitika”, az albán nyomor jelei, a román diszkrimináció, a cseh sajátságos ellenállás mind-mind a kelet-közép-euró- pai országok zaklatott történelmének részei. Jól fogalmazott Juhász György e kötet bevezetőjében: a marxista ideológusok azt terjesztették ezekről az országokról, hogy sokszínűek, pedig csak tarkák voltak. Ha ezeket a tanulmányokat figyelmesen végigolvassuk, felfedezhető benne az „ütközőzóna” államainak, nemzeteinek közös sorsa és egyben elté­rő karaktere. A sok-sok esemény, közös élmény és csalódás mellett kiviláglik a legnagyobb hiány: a szövetség, az egymással történő, önálló döntésen ala­puló társulás igényének és megvalósulásának hiánya. Ez Kelet-Közép-Euró- pa országainak legtragikusabb közös jellemzője és egyben különbözőségeik kiváltója. * * * 319

Next

/
Oldalképek
Tartalom