Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
A párt és Enver - örökre veled vagyunk Albánia év múltán is számon tartották az ilyen típusú kötelékeket. Ennek módja a vendégjárás volt, évente legalább egyszer látogatást tettek egymásnál, főként télen. A törzsön belül nem lehetett házasságot kötni, a férfiaknak mindig másik törzsből kellett feleséget találniuk. A házasság által létrejövő kapcsolatokból kifolyólag a törzs atyafisága a vérrokonságon túlra is kiterjedt. A törzsi szerveződés és szabályrendszere volt képes megőrizni az albánokat a rendkívül hosszú török uralom alatt. A törzseknek közös földjeik, legelőik, eredőik és vizeik voltak. A közös tulajdon közös védelem alatt állt, és ez által a törzseket gazdasági közösségbe is tömörítette. A védelmet véres összetűzések árán, akár vérbosszúval is biztosították. A törzsi bíráskodást a családfők gyűlésének hatáskörébe tartozott, döntéseit az eredetileg íratlan szokásjog alapján hozta (Leka Dukagjni kánon). Bár a törzsi társadalom hagyománya hagyott maga után nyomokat, de szinte teljesen kikopott a modern albán társadalomból. A világ első ateista állama - előzmények Az albán kommunista rezsim egyik fő célja, hogy a szocialista átalakítás keretében, más hagyományos szokásformák mellett kiküszöbölje a vallási hitet a társadalomból. Kétségtelen, hogy az albán történelemben a vallások és egyházak, északon a római katolikus és délen az ortodox, megosztó hatást is gyakoroltak tevékenységük során, amelyek a Vatikán és a görög ortodox egyház különböző igényeiből fakadtak. Ez mintegy felerősítette az alapvetően muszlim albánság nemzetté válását gátló hatásokat, amelynek oka vallási alapon az Oszmán Birodalomba való erős betagozódásban jelölhető meg. A vallási különbségek törzsi konfliktusokban is megjelentek, komoly feszültségeket eredményezve. Az önálló nemzetté válásért küzdő hazafias albán körök megpróbáltak felülemelkedni a vallási különbségeken, mivel ez a fajta megosztottság akadályozta legfőképpen az idegen uralom alóli függetlenedési törekvésekhez szükséges összefogás megteremtésének lehetőségét. Ennek megvalósulása után, a két háború közti időszakban ez a jelenség nem szűnt meg teljesen, Zogu bizonyos uralkodási technikaként ki is használta. A kommunista hatalomátvétel után a marxizmus általános megjelenése az oktatásban és az intenzív demográfiai növekedés következtében a fiatal társadalom széles köreiben tudott a párt komoly ideológiai 301
