Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?

Mikor lesz vajon szobra Ceauşescunak? Románia a nagyromán projekt mintha megfeneklett volna. A regionális-társadalmi ho- mogenizálás sikerét kétségessé teszik az olyan lázadó erdélyi román értelmi­ségiek, mint Sabin Gherman, az Erdély közigazgatási autonómiáját zászlajá­ra tűző Pro Transsilvania Alapítvány elnöke, aki nagy vihart kavart elhíresült, provokatív pamfletjével (Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom). „Néhány ember megvalósította a 918-as Egyesítést - írja Sabin Gherman. - Mások svájci típusú, Magyarországgal, Csehországgal és Ausztriával való konföderációban reménykedtek. Megint mások, mint Slavici, azt mondták, hogy Erdély egyesülése Romániával disznóság, és börtönbe kerültek. Most látni, mi lett belőle. A komolyságot, eleganciát és fegyelmet, amelyek Erdély jellemzői, elárasztotta a ’miticaság’, az ordináré balkániság, a tökmag-civili- záció. Romániának esély volt az Erdéllyel való egyesülés, hogy megtanuljon valamit annak szervezettségéből, értékrendszeréből. Nem így történt: Romá­nia elnyelte Erdélyt - éppen ezért a nagy sugárutakon három méterenként elcsúszol a flegmákon. Nem én mondom, hanem az, aki egyenlő az Úrral, Cioran. „.. .Túl hamar tértek át a furculitionról a ’román zászlóaljak, törjetek át a Kárpátokon túlra’. Meglehet, ezért is van az, hogy Erdély legvitézebb ’védelmezői’ a Kárpátokon túl születtek. Lehet ezért is ér véget Európa va­lahol Brassó mellett. Ott ér véget Erdély is. Mivel a nyelvet és a rossz utakat leszámítva nincs semmi, ami közös volna.” Gherman pamfletje várható módon óriási vihart kavart. A reakciókból kiderült, hogy nincs egyedül a véleményével. Egyetemi körökben létezik egy igen erős liberális áramlat, amelynek képviselői úgy gondolják, hogy az erdé­lyi régió gazdasági fellendülését egyedül Erdély közigazgatási autonómiája, akár területi függetlensége szavatolhatja. Az értelmiségiek véleményét oszt­ják azok a román üzletemberek is, akiket megnyomorított Bukarest pénzügyi politikája. Az autonomista törekvések, amelyek rendszerint válsághelyzet­ben erősödnek fel, egyre több erdélyi román értelmiségiben találnak támo­gatásra, akik elégedetlenek a Bukarest-központú, centralista mentalitással.. Az erdélyi vállalkozók ráébredtek arra, hogy mennyire hátrányos helyzet­be hozzák őket a bukaresti kormányok, amelyek képtelenek megteremteni a gazdaság fellendüléséhez szükséges törvényes keretet. Az egyre inkább kilá­tástalan jövőjű fiataloknak pedig elegük van a balkáni korrupcióból és maffi­ából. Olyan románokról van szó, akik megelégelték a sorsuk iránt különben közömbös Bukarestet. Elsősorban az ifjúság körében erősödik egyre inkább a térség függetlenségének a gondolata. A parázs vitában olyan vélemények is voltak, miszerint nincs messze az az idő, amikor Bukarest csak Havasalföld 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom