Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Drúzsba kötve Csehszlovákia Az előbbiekhez fűződik egy cseh könyvkiadói előszóból származó idézet. „Tomás Garrigue Masaryk, vagyis az az ember, aki nélkül Csehszlovákia nem jöhetett volna létre - államférfi volt. Az ő szerencsétlen utóda, Edvard Benes, ez a bogaras, motyogó törpe távolról sem volt annak nevezhető. Edvard Benes likvidátor volt. A háború után nemcsak hogy közvetlenül teljesen jogellenesen likvidálta honfitársainak egyharmadát (!) [a szudétanémeteket] [...] az áldozatok nagy része ártatlan nő, gyermek és öregember volt. Edvard Benes [...] tudatosan semmibe vette a törvényeket, [...] sárba tiporta a csehszlovák demokráciát, és ezzel előkészítette a terepet a kommunista diktatúrához. Az egyik véres diktátor elől gyáván megfutamodott (amikor is a csehek akarata ellenére és egyetlen lövés nélkül átadta Hitlernek a cseh hadsereg modern fegyverzetét), és néhányan évvel ezután hazáját szándékosan eladta egy még véresebb diktátornak [Sztálinnak], illetve ötödik hadoszlopának, a kommunistáknak. [...] mindazt a szörnyűséget, amelyet az embereknek 1989-ig Csehországban [és Szlovákiában] el kellett viselniük, egyetlen hazug, gyáva ember [Benes] tettei idézték elő!” A szövetséges nagyhatalmak - Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió - 1942 nyarán érvénytelenné nyilvánították az 1938. szeptemberi müncheni egyezményben rögzített határváltozásokat, és kilátásba helyezték Csehszlovákia felújítását az 1937. évi határai között. A londoni emigráns kormány ezt követően széles körű mozgalmat indított egy nemzetiségeitől megtisztított Csehszlovákia, mint „szláv nemzetállam” gondolatának a nemzetközi elfogadtatásáért. Benes 1943-ban jutott arra a meggyőződésre, hogy az önálló Csehszlovákia visszaállítása és létének tartós fennállása a Szovjetuniótól függ, amelynek nagy katonai sikerei egyre növelték befolyását a szövetségesek körében. Ezért 1943 novemberében Moszkvába utazott, ahol megbeszéléseket folytatott az ott élő csehszlovák kommunista emigránsokkal, majd a szovjet legfelső vezetőkkel tárgyalt. Arra igyekezett rávenni őket, hogy hagyják jóvá a háború után újjáalakult Csehszlovákiából a magyarok kitoloncolását. Az 1943. december 12-én Moszkvában aláírt, 20 évre kötött csehszlovák-szovjet kölcsönös segítségnyújtási és barátsági szerződés azonban még utalást sem tartalmazott a magyarság kitelepítésével kapcsolatban. Közben mind a cseh, mind a szlovák ellenállási mozgalomban egyre erősebbé vált az a felfogás, hogy egy tisztán szláv nemzetállamot kell létrehozni az 1937-es csehszlovák államhatárok között. Ez viszont csak a szudétanémetek és a felvidéki magyarok elűzésével, illetve kitelepítésével lehetséges. Benes ezért mintegy 23
