Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
Táborszemle Beke Mihály András Erdély Romániában kivédhetetlenül és nyilvánvalóan a Szovjetunió érdekszférájába került. A Magyar Népi Szövetség ezért a baloldali hagyományokat folytatta, és más politikai alternatíva hiányában maga mögé állította az erdélyi magyarságot. Nyilvánvalóan ez a kezdetektől meghatározó és évtizedekig tartó, a diktatúra korszakába is mélyen belenyúló baloldali eszmeiség a magyarázata annak, hogy miért nem okozott igazi morális törést némely neves, erdélyi magyar, közéleti személyiség, író, könyvkiadó szerepvállalása a román kommunista párt vezető testületéiben... Viszont aligha magyarázható az erdélyi magyarság valamiféle megrögzött baloldaliságával, ideológiai elvakultságá- val, oroszbarátságával. Az erdélyi magyarok az oroszokban és a kommunizmusban, annak végleges kompromittálódásáig, a kisebbségi sorsból való kibúvót jelentő ideológiát látták. Tévedés volna meghatározó szerepet tulajdonítani a nagyszámú magyarnak a román kommunista párt nómenklatúrájában vagy akár a kommunista rendszer romániai meghonosításában. A kommunizmust a nagyromán projekt melléktermékeként kapta a nyakába a románság. 1945. március 6-án Erdélyért cserébe kapták a kommunizmust, egy oroszbarát kormányt. Reálpolitikai döntés volt, de nem lehetett könnyű az oroszokat hagyományosan gyűlölő románsággal ezt elfogadtatni. (Még egy mai, 2015-ös felmérés szerint is a románok Oroszország iránt érzik a legkevesebb tiszteletet, ebben még Magyarország is megelőzi a maga utolsó előtti helyezésével...) 1945-1947: Groza, illúziók, béke Sztálin már 1945. január elején Moszkvában világossá tette a hatalomra készülő román kommunista pártvezéreknek, a nacionalista Gheorghe Gheorg- hiu-Dejnek és a moszkovita Ana Paukemek, hogy fegyverszüneti megállapodás ide, ígéretek oda, Észak-Erdélyt csak szovjetbarát, baloldali kormány által vezetett Románia kaphatja meg. Február 27-én a bukaresti kormány- válságra és a szovjet hadsereg hátországának biztonságára hivatkozva, Visi- nszkij szovjet külügyi népbiztos a Rádescu-kormány menesztését követelte Mihály román királytól. És mivel az vonakodott ettől, március elején már azzal fenyegetőzött, hogy ha ez nem történik meg, akkor Románia nem csupán Észak-Erdélyt veszítheti el, hanem független állami létét is. így végül március 6-án az Ekésfront elnöke, Petru Groza kapott megbízást a kormányalakításra 212
