Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Domonkos László: A stréber fantomállam
Táborszemle Domonkos László megszervezésétől, az ún. káderpolitikától a társadalom felépítésén és a hatalom működ(tet)ésén át a mezőgazdaság, az élelmiszer-ellátás és az ipari termelés területeire éppúgy, mint az életszínvonal-politikára, a Moszkvával fennálló (és általában a kül-) kapcsolatokra vagy éppen a szociálpolitikára és a sportra. Az NDK rendkívüliségének, alapjaiban rendhagyó mivoltának ténye, tudjuk, eredendően meghatározza ennek az államalakulatnak nemcsak a működését, de alapjellegét, sajátosságait és másokkal összetéveszthetetlen karakterisztikáját is. Egy hódító, háborúban győztes hatalom megszállási zónájából sebtében kreált „önálló szocialista német állam” ama sztálini igazság fényében-tükrében születik meg, amire a Gazda Milovan Gyilasznak hivatkozik: „Ez a háború eltér a múltbeli háborúktól; ha valaki területeket foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahová a hadserege eljut, ott a saját rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is volna lehetséges.” Az imigyen létrejött keletnémet szovjettartomány nemhogy önálló nem volt egy percig sem, de természetesen szocialistának is kizárólag a szovjet-bolsevik típusú értelmezésben nevezhető. A szovjetek által elfoglalt német területeken, ebben a megszállási övezetben (az úgynevezett „keleti szektorban”, a „nyugatra tolt Lengyelország” megalkotása következtében kierőszakolt, a XIV. század óta sohasem létezett Odera-Neisse határig) a nyugat-berlini blokád 1949. májusi feloldását követően, 1949. október 7-én életre operált „új német állam”, az NDK születése - igencsak stílusosan - mindössze annyiból állt, hogy egy igen visszafogott ceremónia keretében a szovjet csatlós országok diplomatái és újságírói előtt bemutatták a „csinálmány-állam” nevét, zászlaját-címerét és alkotmányát, bejelentvén, hogy fővárosa Kelet-Berlin lesz. (Említésekor évtizedekig akkurátusán hozzátették: „Berlin - Haupstadt der DDR”. És az NSZK német elnevezését - BRD, Bundesrepublik Deutschland, Németországi Szövetségi Köztársaság -, amely arra utalt, hogy a nyugatnémet állam tartotta magát az igazi, egyetlen, legitim német országnak, el kellett törölni: mivel az NDK nevében csak a német jelző szerepelt - így az NSZK nevének fordításkor ki kellett hagyni az „ország”-ot, és csak német szövetségi köztársaságot lehetett emlegetni - imigyen „egyenjogúsítva” a szuverén NSZK-t a szovjet alávetettségben vegetáló NDK-val.) Le kell tehát vonni a következtetést: az NDK esetében nem történelmi hagyományokon alapuló nemzetállamról, nem sok évszázados históriai fejlődés során kialakult, önálló, egyedi kultúrájú országról van szó. Még csak nem is 170
