Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Juhász György: A kétszer volt ország
Táborszemle Juhász György közösségünk, Jugoszlávia szilárd maradjon, függetlenül attól, hogy ki van ezen a helyen. Vagyis egy autoritativ testületet kell alakítanunk, amely teljes felelősséget visel.” Még humora is volt Titónak, csak azt nem mondta meg, hogy melyik ország az, ahol a jogait csorbítják... Magyarok Jugoszláviában A jugoszláviai magyarság háromosztatú, autochton részét képezik a Muravidéken a Szlovén Szocialista Szövetségi Köztársaságnak, a Muraközben, a Drávaszögben (ezt az országrészt a második világháború után csatolja a gáláns marsall Horvátországhoz), Szlavóniában és a Szerém- ségben a Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaságnak és a Délvidéken (Vajdaság, ami három részből áll: Bácska, Bánát és a Szerémség), amely autonóm tartománya Szerbiának. De élnek magyarok, ugyan nem nagy számban, Belgrádban,Zágrábban, Ljubljanában és a tengerpart több nagyvárosában is. Bár jogaik szinte azonosak, de míg Szlovéniában (Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, majd Magyar Nemzetiségi Oktatási-művelődési Érdekközösség) és Horvátországban (Horvátországi Magyarok Szövetsége) van politikai érdekképviseleti szervezetük, addig a négyszázezres délvidéki magyarságnak nincs. A ’70-es években fölmerült a CSEMADOK mintájára létesítendő, Újvidék központú, magyar szervezet létrehozása, de Budapest (!) nem támogatta az elképzelést. (Konzulátus sem nyílik Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány fővárosában, pedig már az épületet is kijelölte az újvidéki képviselőtestület. Itt kell kitérnünk arra, hogy Horvátország is szorgalmazta magyar konzulátus létesítését Zágrábban, és viszont Pécsett, de „Kádárék” Debrecent javasolták a horvátoknak, akik ezt érthetően nem fogadták el. így ez sem valósult meg.) Az 1944/45-ös partizánterror tabutéma Jugoszláviában hosszú évtizedekig, nemhogy a háború után. (A szlovéniai magyarságot nem érintette!) A sokkot még alig-alig heverték ki a magyarok, amikor a TI határozata ismét véget vet a két ország addig fejlődő kapcsolatainak, s ez az időszak 1956-ig tart. A helyzet valamelyest csak az ötvenes évek legvégére és a hatvanas évek elejére normalizálódik, megnyílik a magyar határ a jugoszláv 144
