Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Baráti hálózatok
Baráti hálózatok Baráti hálózatok A Magyarországon élénk lengyelbarát mozgalmak a II. világháború utáni évtizedben háttérbe szorultak. A kommunisták „a proletár internacionalizmus” jegyében úgy vélték, minden néppel, ahol megtelepedett a rendszer, egyformán baráti kapcsolatokat kell ápolni, kivétel nem lehet, eltekintve a „Nagy Szovjetuniótól”, amellyel „örök és megbonthatatlan” barátság köt össze minden „haladó” erőt. Lengyelországgal kapcsolatban a magyar kommunisták bizalmatlanságát fokozta, hogy a világháború alatt a lengyel polgári kormány emigrációban tevékenykedett, s a nyugati szövetségesekhez csatlakozva jelentős haderőt mozgósított, s vetett be mind a háború különböző frontjain, mind pedig a megszállt országban, ahol közel félmilliós földalatti hadsereget működtetett (Honi Hadsereg - Armia Krajowa). Annak érdekében, hogy a Szovjetunió magára vállalja a hitleristák elleni harc jelentős részét, és eszébe se jusson esetleg különbékét kötni a III. Birodalommal, a szövetségesek igyekeztek elkerülni minden konfliktushelyzetet Sztálinnal. Márpedig a lengyelek kapcsán számos ilyen helyzet kialakult. Elég, ha csak a katyni - és a környékén, Osztaskovban, Harkovban, Sztarobjelszkben - elkövetett vérengzésekre utalunk: itt lengyel hadifogoly tartalékos tisztek, rendőrök, határőrök mintegy 15 ezres tömegét mészárolták le, valamint különféle börtönökben 7 ezer lengyel politikai foglyot lőttek agyon, mindösszesen több mint 22 ezer embert.87 Mind a lengyelek, mind szövetségesek pontosan ismerték az igazságot, de a téma sem a háború alatt, sem a békekötést követően nem került terítékre, s a nürnbergi perekben sem szerepelt. A magyar kommunisták körében ismert volt az is, hogy több vezető lengyel pártember - köztük például Wladystaw Gomulka - kezdettől fogva felemlegette: a szocializmushoz vezető úton való haladás Lengyelországban lehetetlen, de legalábbis nagyon problematikus, ha azt orosz útjelző táblákkal tűzdelik tele. 87 Katynnak magyar áldozatai is voltak. Egyikük, Korompay Emánuel Aladár Budapesten született, a magyar fővárosban szerzett filológus diplomát, majd Lengyelországban telepedett le, a Varsói Egyetem lektoraként a lengyel hungarisztika egyik úttörője volt. 1939-ben hívták be tartalékos tisztként, majd szovjet fogságba esett, s egy harkovi fogdában ölték meg 1940 tavaszán. Oskar Rudolf Kuehnel magyar családban, Lengyelországban született. A lengyel hadsereg hivatásos tisztje volt, 1939-ben harcolt a németek ellen, majd szovjet fogságba esett. A Szmolenszkhez közeli katyni erdőben 1940 áprilisában gyilkolták meg az NKVD pribékjei. (A szerző jegyzete.) 73
