Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)

Lengyel világ a Tiszatájban

Lengyel világ a Tiszatájban magyar sajtó csaknem maradéktalan lengyelellenes propagandáját. A nyolc­vanas évek első felében több olyan írást közölt, amelyekkel Lengyelország történelmének magányos szabadságharcaira világított rá, az ellenállás ha­gyományaira, a lengyelek ellen elkövetett erőszakos cselekedetekre. 1986-ban, még a lapnak Nagy Gáspár A fiú naplójából című, Nagy Imrére emlékeztető versének közlése miatti felfüggesz­tése előtt63 ismét egész sor lengyel témájú anyag jelent meg benne, de „elosztva”, mert lengyel te­matikus blokkot ez idő tájt már nem lehetett le­hozni. Az „elosztásban” igen figyelemre méltó volt például Fried István „A lengyel-magyar művelődési kapcsolatok jellegéhez”64 című dol­gozata, amelyben a szerző - tulajdonképpen az aktuális magyar helyzetre utalva - történelmi példák felidézésével bírálta az olyan társadal­mat, amely kritikátlanul a magáévá teszi a politi­kai propagandát. „Ki ne hallott volna rossz ízű »vicceket« arról - írja -, hogy a lengyelek nem szeretnek dolgozni; hogy a gazdasági problémá­ik leginkább az elégtelen munkavégzésből szár­maznak? Vajon nem a rossz hagyomány folytató­dik? Vajon nem régi beidegződések kapnak újabb ösztönzést féligazságok, helytelenül értékelt személyes »tapasztalatok« segít­ségével? S vajon nem ugyanaz a gőgös önelégültség köszön vissza ránk?" A lengyel társadalom ismerete - állapítja meg - „nincsen olyan hatóerővel je­len a közgondolkodásban, mint lennie kellene, de főleg az utóbbi esztendők, évtizedek fejlődéséről súlyos hiba volna teljesen megfeledkeznünk.” Fried szerint amennyire sajnálatos a régi, rossz reflexek működése, annyira örven­detes a törekvés az irodalmi, tudományos, művészeti jelenségek kölcsönös megismerésére. „Nem vitás - folytatja -, hogy a kulturális közeledés, a mű­vészeti és tudományos teljesítmények jobb meg- és elismerése lassabban és bizonytalanabbul lesz az egész társadalmat átható, nemzet karakterológiai képzeteket formáló tényező, mint a rossz átlagturista felületes tapasztalata. Ebből azonban nem következik az, hogy a kultúra »fentebb« régióiban a 63 1986/6 - ezt követően fél évig nem jelent meg a lap. 64 Tiszatáj, 1986/1 tiszatáj Csoóri Sándor, Kovács István, Koncsol László, Nagy Gáspár versei; Sütő András esszéje; Bajcsy-Zsilinszky levelei; írások Grezsa Ferenc és Sándor Iván Németh László- könyvéről A Tiszatáj 1986. júniusi száma, amelyet követően - Nagy Gáspár A fiú naplójából című versének közlése miatt - betiltották a lapot 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom