Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Lengyel világ a Tiszatájban
Lengyel világ a Tiszatájban a Varsóban élő magyar festőművészt, aki író, műfordító, filológus minőségében is maradandót alkotott. (A kitekintés feltűnő voltát a következő szám Szovjet figyelő című blokkjával igyekezett elködösíteni a szerkesztőség.) A Tiszatáj programszerűen vállalta a környező országokban élő magyarság irodalmi életének bemutatását, s ennek nyomán hamar eljutott oda, hogy az ottani többségi nemzet kultúrájával ugyancsak foglalkozzon, s tágasabb kitekintéssel éljen más kelet-közép-európai országok, így Lengyelország felé is. Szerkesztői koncepciója vélhetően abból a Bartók Béla és Németh László képviselte gondolatból indult ki, mely szerint a magyar nemzettudat önmagában hamisan értelmezhető, lényegét csak úgy lehet megközelíteni, ha a közép-európaiság összefüggéseibe helyezzük.58 1970-től a lapban külön felületet kapott az ezt szolgáló program a Most-Punte-Híd rovat megjelenésével. 1972-73 folyamán jó néhány olyan munka jelent meg a lap hasábjain, amely a „közép-európaiság” fogalmát, kérdéskörét boncolgatta, és a régió más nemzetei felé történő nyitást szorgalmazta.59 60 Mindennek hátterében elsősorban az 1968-as csehszlovákiai események, valamint a Lengyelországban tapasztalható viszonylagosan nagyobb kulturális szabadság állott. 1973-tól Kelet-európai szemle címmel újabb hasonló rovattal bővült a lap: itt a cseh és szlovák tematikával Kiss Gy. Csaba, a lengyellel pedig Kovács István foglalkozott. A szerkesztők a kitekintést - mindenekelőtt Lengyelország felé - arra használták fel, hogy lengyel publikációk kapcsán a magyar kultúra vonulataival tehessenek összehasonlításokat, illetve hogy a legújabb kori történelem eseményeinek itthon elhallgatott magyar szálairól szólhassanak lengyel szerzők legálisan megjelent írásai kapcsán. A Tiszatáj lengyel vonalának tárgyalásakor ki kell emelnünk még két „lengyel számot”, jelesül a Most-Punte-Híd rovat keretében 1976 decemberében és az 1981 júniusában megjelent összeállításokat. Az előbbi esetében különösen figyelemre méltó, hogy a lengyel Új Hullám költője, Stanisiaw Baranczak™ aki ekkor hazájában el volt tiltva a publikálástól, a magyar lap 58 In: Szesztay Ádám: Lengyel tematika... 59 Például Kiss Gy. Csaba: Kelet-Európa hullámhosszán, Tiszatáj 1973/1 és Für Lajos: Hazánk, Közép-Európa, Tiszatáj 1973/5 60 Stanislaw Baranczak (1946-2014) - lengyel költő, esszéista, műfordító. Az 1968-1976 között Új Hullám néven ismert költőcsoport egyik prominens képviselője. A csoport a hatvanas évek második felében debütált, mindannyiuk közös, meghatározó élményei 1968 márciusának és 1970 decemberének rendszerellenes megmozdulásai voltak. Köl55
