Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete
A múltból jelen, a jelenből jövő a Budapesten működő titkos lengyel katonai bázis között. (Felczakról és magyar ellenzéki kapcsolatairól a későbbiekben részletesen szólunk.) Lengyelország a hatvanas évek második felében a millennium lázában élt - a lengyelek 966-ban vették fel a kereszténységet. Az egyházi megemlékezések Poznanban, Gnieznóban és Czşstochowâban voltak. Grácia rendre ellátogatott a millenáris rendezvényekre, ahol a pártállami meghatározás szerint a „klerikális reakció” képviselőivel is találkozott, köztük Stefan Wy- szynski bíboros-prímással és Antoni Baraniak poznani érsekkel, valamint az ő szemináriumi barátjával, Karol Wojtyta krakkói érsekkel, a későbbi II. János Pál pápával. A magyar belügyi szervek kérésére a lengyel belbiztonsági szolgálatok figyelték, és jelentettek róla. Amikor a hetvenes évek elején hazatért, többször kihallgatásra hívták, figyelmeztették, fenyegették, igyekeztek „elszámoltatni”. Mivel nem hajlott az együttműködésre, sehol sem tudott elhelyezkedni, így pusztán fordításokból és a Nyugaton, emigrációban elhunyt édesapjától származó örökségből tudott megélni. Meggyőződésénél és helyzeténél fogva hamarosan a kommunistákkal hasonlóképpen szemben állók társaságával vállalt közösséget, olyanok körében, mint többek között Solt Ottilia, Gyimessy Richárd, Krassó György és Csengey Dénes, vagy Demszky Gáborn, aki ugyan 1973. március 21-én még vörös kokárdával a hajtókáján ünnepelte „függetlenül” a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját, s csak később csatlakozott a „demokratikus ellenzékhez”. Grácia egyik jelentős alakja volt a nem formális Vigília-körnek is. Kerényi Grácia lengyel kapcsolatairól tanítványainak egyike, Csisztay Gizella írja „Szerelmem, Varsó - Kerényi Grácia utazásai”38 39 című könyvében: „A hatvanas évek Lengyelországa, melyben Kerényi Grácia olyan otthon érezte magát, nagyon sokban különbözött az akkori Magyarországtól. Míg ezt a forradalom leverése utáni dermedtség, bénultság jellemezte, a lengyelek számára a hatvanas évtized bizonyos fajta szabadságot hozott. Itt mintha az emberek 38 Demszky Gábor politikai pályafutását a Kádár-rendszerben szélsőbalos internacionalistaként kezdte, aki igazi maoista elveket vallva már ekkor fellépett a „munkásosztály felhígulása” és a nacionalizmus ellen: 1972. március 21-én Demszky és társai - Majté- nyi László, Mihancsik Zsófia, Báron György stb. - vörös zászlós és vörös kokárdás (!) tüntetéssel készültek tiltakozni a március 15-ét megünneplő, a Kádár-rendszerrel szemben fellépő „nacionalisták” ellen. Az engedély nélküli szélsőbalos szervezkedés miatt Demszkyt egy évre kizárták az egyetemről. (A szerző jegyzete.) 39 Csisztay Gizella: Szerelmem, Varsó - Kerényi Grácia utazásai, magánkiadás, felelős kiadó Wesolowski Korinna, Budapest, 2010 46
