Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Az elhallgatott történelem
A múltból jelen, a jelenből jövő villájában éli át, ahol zsidó származású családokat bújtatott az oda telepedett német tisztek elől. 1945-ben, a háború befejezése után a kommunista hatalom kitelepítette a fővárosból, vidékre volt kénytelen költözni. Nógrád megyei településeken fatelepkezelőként, bérelszámolóként dolgozott. 1964-ben a hatóságok engedélyezték, hogy visszaköltözzön Budapestre. Itt aztán tagja és alelnöke lett a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesületnek, s rendszeres látogatója, gyakori vendége volt a Lengyel Kulturális Intézetnek. A két nemzet kapcsolatainak ápolását szívügyének, küldetésének tartotta mindhalálig. A hatvanas-hetvenes évek Lengyelországot járó ifjúsága, ha élményei alapján meg akarta tanulni a nyelvet, és kereste a kapcsolatokat a hazai lengyelséggel, aligha kerülhette el, hogy megismerje „Pali bácsit”, akitől a közelmúlt történelméről máshol nem hallható tájékoztatást kaphatott.29 Az eddig említett, kiragadott események emlékezete, a hozzájuk életükkel kapcsolódó emberek környezetében hallottak, mint később kiderült - némi egyszerűsítést megengedve - sajátos módon elsősorban a nép-nemzeti, illetve nemzeti demokrata ellenzéki eszmerendszer hívei számára jelentettek „muníciót”. Az urbánus csoport nem tudott, de vélhetően nem is akart megszabadulni attól a megközelítéstől, hogy minden veszélyes, ami a nemzeti öntudathoz, hagyomány- tisztelethez, az ezzel kapcsolatos pozitív gondolkodáshoz kötődik, mert benDomszky Pál kétnyelvű emléktáblája a Nowogrodzka és a Marszatkowska utca sarkán álló ház falán Varsóban, ahol lakott 29 Néhány éve hiánypótló munka született a magyarországi lengyel katonai hagyományőrző egyesület, a Wysocki Légió alelnökének tollából - Máté Endre: Domszky Pál, a varsói magyar, Páros Print Bt, Budapest, 2013. 38
